Horvátország megrengette Európát

Visszatért Chile élére az egykori baloldali elnök, a horvátok megrengették Európát.

A világot sorsát befolyásoló választást nem tartottak decemberben, de így is tartogatott néhány érdekességet némely voksolás. Horvátországban a római katolikus egyház kezdeményezte azt a referendumot, amelyben arról lehetett szavazni, hogy az alkotmány megváltoztatásával házasságot csak férfi és nő köthet. A 4,2 milliós országban sikerült több mint 750 ezer aláírást összegyűjteni, így december 1-jén sor került a szavazásra. A végleges eredmények szerint a horvátok 65,87 százaléka támogatta az alkotmánymódosító javaslatot. A választásra jogosultak 37,9 százaléka járult az urnák elé december első napján, hogy arról döntsön: akarja-e, hogy az alkotmány a házasságot a keresztény felfogás szerinti, egy férfi és egy nő közötti életközösségként határozza meg. A döntés azt is jelenti, hogy Horvátország alkotmányos szinten zárja ki az azonos neműek házasságának lehetőségét.

Horvátország július óta tagja az Európai Uniónak, a Jutarnji list című zágrábi napilapnak nyilatkozó elemzők szerint viszont ezzel az alkotmánymódosítással az ország inkább a Balkán, mint Nyugat-Európa felé közeledett. Zarko Puhovski politikai elemző szerint „Horvátország – Lengyelországgal, Magyarországgal, Bulgáriával és Romániával együtt – az Európai Unió keleti szárnyán marad. Ez önmagában véve nem tragikus, de bebetonoz egy helyzetet.”

December 15-én Türkmenisztán történetének az első többpárti választását tartották, bár a kormánypárttal szembeni alakulat is Gurbanguly Berdimuhamedow elnökhöz volt lojális. A voksoláson a szavazók több mint 90 százaléka jelent meg, és a várakozások szerint a Berdimuhamedow alakulata szerezte meg a mandátumok túlnyomó többségét.

Michelle Bachelet szocialista jelölt nyerte meg a december 15-ei chilei elnökválasztást: a leadott szavazatok 62,1 százalékát szerezte meg a második fordulóban. A részvételi arány 41 százalékos volt, még gyengébb, mint az első fordulóban, amikor a szavazásra jogosultak fele adta le a voksát.

Bachelet ellenfele, a konzervatív Evelyn Matthei a szavazatok 37,8 százalékát szerezte meg. Matthei elismerte vereségét, és gratulált ellenfelének. Először fordult elő, hogy két nő, ráadásul két gyerekkori játszópajtás mérkőzött meg az elnökségért Chilében.

A győztes 2006 és 2010 között már egyszer volt államfő. Ezúttal az Új Többség nevű, meglehetősen vegyes összetételű – kereszténydemokrata, szociáldemokrata, szocialista és kommunista – szövetség jelöltjeként indult. Evelyn Mattheit a Szövetség Chiléért nevű jobboldali tömörülés támogatta.

Végül érdemes megnézni, hogy jövőre mire számíthatunk, mely országokban kerülhet sor sorsdöntő választásra. A legnagyobb figyelemmel minden bizonnyal a világ legnépesebb demokráciáinak szavazását fogják figyelemmel kísérni. Indiában parlamentet, Indonéziában elnököt, Brazíliában parlamentet és elnököt, az Egyesült Államokban novemberben félidős voksolást tartanak majd. Nem túlzás azt állítani, hogy e szavazások eredménye akár alapjaiban változtathatják meg a világ geopolitikai viszonyait.

Magyarország térségében a szlovákiai és a romániai elnökválasztásnak lehetnek komoly hatásai, de a Bosznia-Hercegovinai parlamenti voksolás is hozhat még meglepetéseket. Európa egyik vezető hatalmában sem rendeznek parlamenti választást, de a belga vagy éppen a svéd voksolás minden bizonnyal komoly publicitást kap majd.

Nagyrészt ellenzéki győzelmeket hoztak az októberben tartott parlamenti és elnökválasztások világszerte. A baloldal Luxemburgban és Csehországban is előretört, de a kormányalakítás mindkét országban kemény dió lesz.

A mély gazdasági válságban lévő Portugáliát leszámítva a baloldal folyamatos vereségeket szenvedett a szeptemberi parlamenti választásokon. Ausztráliában, Németországban és Norvégiában súlyos pofonokba szalad bele a balközép tábor, de Angela Merkelnek könnyen lehet, hogy szüksége lesz a szocdemekre, Ausztriában pedig maradhat a nagykoalíció.

Augusztusban csupán a Maliban tartott elnökválasztási második forduló keltette föl az érdeklődést a külföldi választásokat figyelők körében. A hányattatott sorsú országban az egykori miniszterelnök a szavazatok több mint 77 százalékát szerezte meg.

Fölényes győzelmeket, de meglepő bukásokat is hoztak a júliusi parlamenti és elnökválasztások, amelyeket világszerte tartottak. Mivel sem Európában, sem Észak-Amerikában nem tartottak országos választást, így jóval kisebb figyelem irányult ezekre a megmérettetésekre, leszámítva a japán felsőházi választásokat, ahol gyakorlatilag porrá zúzták a baloldali ellenzéket.

Kormányváltásokat és egyben a világpolitikát a későbbiekben alapvetően átformáló változást is hoztak a júniusi választások világszerte. Olaszországban és Albániában a baloldali erők diadalmaskodtak, míg Iránban nyolc év után véget ért az Ahmedinezsád-korszak, az új elnök békülékenyebb hangot ütött meg a Nyugattal.

Bulgáriában és Pakisztánban kormányváltást hozott a májusi parlamenti választás, míg Nagy-Britanniában az unióból való kilépést szorgalmazó függetlenségi párt előretörését regisztrálhattuk.

A kormányzó baloldali erők vereségével zárultak az áprilisi külföldi választások, amelyek közül az izlandi parlamenti és az első horvátországi európai parlamenti voksolás emelkedett ki. A Venezuelában és Montenegróban tartott elnökválasztásokon bár a kormányzó baloldali jelöltek futottak be, de sikerük lényegesen kisebb arányú volt, mint azt várták.

Jobboldali és baloldali sikereket egyaránt hoztak a márciusban világszerte tartott elnök-, parlamenti, vagy éppen önkormányzati választások. Ausztriában megkezdődött az idei választási menetelés, amelynek a végén új parlamentet választanak a „sógorok”, míg Svájcban népszavazáson döntöttek a mértéktelen javadalmazások elharapózásának megakadályozásáról.

Kormányváltások, fényes győzelmek, valamint egy elképesztő patthelyzet jellemezte a februárban tartott választásokat világszerte. A legnagyobb figyelmet az olaszországi választások kapták, ahol csúfosan megbukott Mario Monti, a helyi Bajnai Gordon mozgalma, valamint Silvio Berlusconi ismételten vert helyzetből állt föl.

Meglehetősen izgalmas változások történtek a világ választási térképén 2013 januárjában, mivel új elnöke lett Csehországnak, valamint eléggé összekuszálódott a kép Izraelben. Ausztriában a sorkötelezettség fenntartására voksoltak, míg Bulgáriában a többség szeretett volna egy új atomerőművet, de a referendum érvénytelen lett.