A szeptemberi nagyüzemhez képest októberben világszerte is lényegesen kevesebb voksolásra került sor, mint az őszindító hónapban. Természetesen ezek jelentősége is jóval kisebb volt, mint például a német vagy ausztrál választásnak, de a múlt hónapban is volt néhány érdekesség, aminek akár még hazánkra is hatása lehet majd.
Azerbajdzsánban október 9-én tartottak elnökválasztást, amelyet simán nyert meg az eddig hivatalban lévő elnök, Ilham Aliyev. Az ellenzék jelöltje, Jamil Hasanli történész a szavazatok 8,2 százalékát kapta. Rajta kívül még nyolc további jelölt indult Aliyevvel szemben. Aliyev nem is kampányolt, hívei szerint a gazdasági eredmények beszélnek helyette. Az ország kőolajvagyonából származó sok milliárd dollárnak köszönhetően az alig tízmillió lakosú országban az utóbbi években nőtt az életszínvonal, a reálbérek jelentősen emelkedtek 2003 és 2012 között.
Az október 20-i luxemburgi választáson ugyan a Jean-Claude Juncker eddigi miniszterelnök vezette Keresztényszociális Néppárt (CSV) szerezte meg a legtöbb szavazatot, ám a szocialisták (LSAP), a liberálisok (Demokrata Párt, DP) és a Zöldek, ha összefognak, együttesen 32 mandátummal – tehát meglehetősen szoros többséggel – rendelkeznek az új összetételű, 60 tagú törvényhozásban.
Egyelőre ugyan mindössze annyi történt, hogy a három párt képviselői összeültek, és megállapodtak abban, hogy koalíciós tárgyalásokat kezdenek egymással, de ez már meglepetés ahhoz képest, hogy előzőleg rendre olyan vélekedések domináltak, miszerint a 18 esztendeje folyamatosan miniszterelnökösködő Junckernek jó esélye van koalíciós partnernek megnyerni a liberálisokat.
Magyarországra talán a legnagyobb hatással a csehországi előre hozott választások lehetnek, ahol a politikai erőviszonyok teljes átrendeződését regisztrálhattuk október 26-án. Bár a szociáldemokraták a voksok 20,47 százalékával győztek, de ez a vártnál jóval kevesebb volt. A második helyen az Andrej Babis milliárdos vállalkozó által alapított IGEN (ANO) mozgalom végzett 18,66 százalékkal.
A harmadik helyen végzett Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM) 14,91 százalékot szerzett. A három tömörülésen kívül bejutott még az alsóházba a TOP 09 11,97 százalékkal, a Polgári Demokratikus Párt (ODS) 7,72 százalékkal, amely eddig a vezető kormánypárt volt. A Tomio Okamura vállalkozó vezette Virradat (Úsvit) 6,89 százalékkal és a Kereszténydemokrata Unió–Csehszlovák Néppárt (KDU–CSL) 6,77 százalékkal.
A szocdemek között éles belső vita robbant ki: a Milos Zeman államfőhöz hű, Michal Hasek első alelnök által vezetett szárny ugyanis kizárta a koalíciós tárgyalóküldöttségéből Bohuslav Sobotka pártelnököt, aki a rivális szárny, az önálló szociáldemokrata politika híve. Ugyancsak felszólították Sobotkát, hogy mondjon le pártelnöki tisztségéről. Hosszas huzavona után eldőlt, mégis Sobotka fogja vezetni a koalíciós tárgyalásokat.
A két számba jöhető koalíciós partner – az IGEN mozgalom és a KDU-CSL ugyanakkor megállapodott: vagy mindkét párt a koalíció tagja lesz, vagy mindketten csak kívülről fognak támogatni egy szociáldemokrata kisebbségi kormányt. „Ha nem sikerül megegyeznünk, akkor természetesen ellenzékben maradunk” – olvasható a két párt közleményében.
Október 27-én az ellenzék győzött a részleges argentin parlamenti és szenátusi voksoláson. Az államfő peronista pártja a gyönge választási szereplés után is megőrzi többségét a kétkamarás nemzeti kongresszus mindkét házában, de Cristina Kirchner elnök minden esélye elszáll arra, hogy módosítsa az alkotmányt, és 2015-ben harmadszor indulhasson az elnökválasztáson. Ehhez kétharmados parlamenti többség kellene, de a voksolás következtében a kormánypártok túlsúlya az alsóházban alig néhány parlamenti mandátumra zsugorodott, habár a szenátusban megmaradt a kényelmes többségük.
Az ugyanezen a napon tartott grúziai elnökválasztáson lezárult a Miheil Szaakasvili által fémjelzett, 2003-ban kezdődő korszak. A voksoláson elsöprő győzelmet aratott a Grúziai Álom kormánykoalíció jelöltje, Giorgi Margvelasvili. Legfőbb ellenfele, David Bakradze volt külügyminiszter a voksok 21,9 százalékát, míg Nino Burdzsanadze korábbi parlamenti elnök a voksok 10,1 százalékát gyűjtötte össze. A 44 éves filozófus, Giorgi Margvelasvili újonc a grúz belpolitikában, mindössze néhány hónapja lett oktatási miniszter a Szaakasvilit a 2012-es parlamenti választáson legyőző milliárdos Bidzina Ivanisvili kormányában.
A mély gazdasági válságban lévő Portugáliát leszámítva a baloldal folyamatos vereségeket szenvedett a szeptemberi parlamenti választásokon. Ausztráliában, Németországban és Norvégiában súlyos pofonokba szalad bele a balközép tábor, de Angela Merkelnek könnyen lehet, hogy szüksége lesz a szocdemekre, Ausztriában pedig maradhat a nagykoalíció.
Augusztusban csupán a Maliban tartott elnökválasztási második forduló keltette föl az érdeklődést a külföldi választásokat figyelők körében. A hányattatott sorsú országban az egykori miniszterelnök a szavazatok több mint 77 százalékát szerezte meg.
Fölényes győzelmeket, de meglepő bukásokat is hoztak a júliusi parlamenti és elnökválasztások, amelyeket világszerte tartottak. Mivel sem Európában, sem Észak-Amerikában nem tartottak országos választást, így jóval kisebb figyelem irányult ezekre a megmérettetésekre, leszámítva a japán felsőházi választásokat, ahol gyakorlatilag porrá zúzták a baloldali ellenzéket.
Kormányváltásokat és egyben a világpolitikát a későbbiekben alapvetően átformáló változást is hoztak a júniusi választások világszerte. Olaszországban és Albániában a baloldali erők diadalmaskodtak, míg Iránban nyolc év után véget ért az Ahmedinezsád-korszak, az új elnök békülékenyebb hangot ütött meg a Nyugattal.
Bulgáriában és Pakisztánban kormányváltást hozott a májusi parlamenti választás, míg Nagy-Britanniában az unióból való kilépést szorgalmazó függetlenségi párt előretörését regisztrálhattuk.
A kormányzó baloldali erők vereségével zárultak az áprilisi külföldi választások, amelyek közül az izlandi parlamenti és az első horvátországi európai parlamenti voksolás emelkedett ki. A Venezuelában és Montenegróban tartott elnökválasztásokon bár a kormányzó baloldali jelöltek futottak be, de sikerük lényegesen kisebb arányú volt, mint azt várták.
Jobboldali és baloldali sikereket egyaránt hoztak a márciusban világszerte tartott elnök-, parlamenti, vagy éppen önkormányzati választások. Ausztriában megkezdődött az idei választási menetelés, amelynek a végén új parlamentet választanak a „sógorok”, míg Svájcban népszavazáson döntöttek a mértéktelen javadalmazások elharapózásának megakadályozásáról.
Kormányváltások, fényes győzelmek, valamint egy elképesztő patthelyzet jellemezte a februárban tartott választásokat világszerte. A legnagyobb figyelmet az olaszországi választások kapták, ahol csúfosan megbukott Mario Monti, a helyi Bajnai Gordon mozgalma, valamint Silvio Berlusconi ismételten vert helyzetből állt föl.
Meglehetősen izgalmas változások történtek a világ választási térképén 2013 januárjában, mivel új elnöke lett Csehországnak, valamint eléggé összekuszálódott a kép Izraelben. Ausztriában a sorkötelezettség fenntartására voksoltak, míg Bulgáriában a többség szeretett volna egy új atomerőművet, de a referendum érvénytelen lett.
