Nyert a baloldal, majd rögtön egymásnak estek

Főleg ellenzéki győzelmeket hoztak az októberben tartott választások világszerte.

Kovács András
2013. 11. 03. 5:40
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A szeptemberi nagyüzemhez képest októberben világszerte is lényegesen kevesebb voksolásra került sor, mint az őszindító hónapban. Természetesen ezek jelentősége is jóval kisebb volt, mint például a német vagy ausztrál választásnak, de a múlt hónapban is volt néhány érdekesség, aminek akár még hazánkra is hatása lehet majd.

Azerbajdzsánban október 9-én tartottak elnökválasztást, amelyet simán nyert meg az eddig hivatalban lévő elnök, Ilham Aliyev. Az ellenzék jelöltje, Jamil Hasanli történész a szavazatok 8,2 százalékát kapta. Rajta kívül még nyolc további jelölt indult Aliyevvel szemben. Aliyev nem is kampányolt, hívei szerint a gazdasági eredmények beszélnek helyette. Az ország kőolajvagyonából származó sok milliárd dollárnak köszönhetően az alig tízmillió lakosú országban az utóbbi években nőtt az életszínvonal, a reálbérek jelentősen emelkedtek 2003 és 2012 között.

Az október 20-i luxemburgi választáson ugyan a Jean-Claude Juncker eddigi miniszterelnök vezette Keresztényszociális Néppárt (CSV) szerezte meg a legtöbb szavazatot, ám a szocialisták (LSAP), a liberálisok (Demokrata Párt, DP) és a Zöldek, ha összefognak, együttesen 32 mandátummal – tehát meglehetősen szoros többséggel – rendelkeznek az új összetételű, 60 tagú törvényhozásban.

Egyelőre ugyan mindössze annyi történt, hogy a három párt képviselői összeültek, és megállapodtak abban, hogy koalíciós tárgyalásokat kezdenek egymással, de ez már meglepetés ahhoz képest, hogy előzőleg rendre olyan vélekedések domináltak, miszerint a 18 esztendeje folyamatosan miniszterelnökösködő Junckernek jó esélye van koalíciós partnernek megnyerni a liberálisokat.

Magyarországra talán a legnagyobb hatással a csehországi előre hozott választások lehetnek, ahol a politikai erőviszonyok teljes átrendeződését regisztrálhattuk október 26-án. Bár a szociáldemokraták a voksok 20,47 százalékával győztek, de ez a vártnál jóval kevesebb volt. A második helyen az Andrej Babis milliárdos vállalkozó által alapított IGEN (ANO) mozgalom végzett 18,66 százalékkal.

A harmadik helyen végzett Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM) 14,91 százalékot szerzett. A három tömörülésen kívül bejutott még az alsóházba a TOP 09 11,97 százalékkal, a Polgári Demokratikus Párt (ODS) 7,72 százalékkal, amely eddig a vezető kormánypárt volt. A Tomio Okamura vállalkozó vezette Virradat (Úsvit) 6,89 százalékkal és a Kereszténydemokrata Unió–Csehszlovák Néppárt (KDU–CSL) 6,77 százalékkal.

A szocdemek között éles belső vita robbant ki: a Milos Zeman államfőhöz hű, Michal Hasek első alelnök által vezetett szárny ugyanis kizárta a koalíciós tárgyalóküldöttségéből Bohuslav Sobotka pártelnököt, aki a rivális szárny, az önálló szociáldemokrata politika híve. Ugyancsak felszólították Sobotkát, hogy mondjon le pártelnöki tisztségéről. Hosszas huzavona után eldőlt, mégis Sobotka fogja vezetni a koalíciós tárgyalásokat.

A két számba jöhető koalíciós partner – az IGEN mozgalom és a KDU-CSL ugyanakkor megállapodott: vagy mindkét párt a koalíció tagja lesz, vagy mindketten csak kívülről fognak támogatni egy szociáldemokrata kisebbségi kormányt. „Ha nem sikerül megegyeznünk, akkor természetesen ellenzékben maradunk” – olvasható a két párt közleményében.

Október 27-én az ellenzék győzött a részleges argentin parlamenti és szenátusi voksoláson. Az államfő peronista pártja a gyönge választási szereplés után is megőrzi többségét a kétkamarás nemzeti kongresszus mindkét házában, de Cristina Kirchner elnök minden esélye elszáll arra, hogy módosítsa az alkotmányt, és 2015-ben harmadszor indulhasson az elnökválasztáson. Ehhez kétharmados parlamenti többség kellene, de a voksolás következtében a kormánypártok túlsúlya az alsóházban alig néhány parlamenti mandátumra zsugorodott, habár a szenátusban megmaradt a kényelmes többségük.

Az ugyanezen a napon tartott grúziai elnökválasztáson lezárult a Miheil Szaakasvili által fémjelzett, 2003-ban kezdődő korszak. A voksoláson elsöprő győzelmet aratott a Grúziai Álom kormánykoalíció jelöltje, Giorgi Margvelasvili. Legfőbb ellenfele, David Bakradze volt külügyminiszter a voksok 21,9 százalékát, míg Nino Burdzsanadze korábbi parlamenti elnök a voksok 10,1 százalékát gyűjtötte össze. A 44 éves filozófus, Giorgi Margvelasvili újonc a grúz belpolitikában, mindössze néhány hónapja lett oktatási miniszter a Szaakasvilit a 2012-es parlamenti választáson legyőző milliárdos Bidzina Ivanisvili kormányában.

A mély gazdasági válságban lévő Portugáliát leszámítva a baloldal folyamatos vereségeket szenvedett a szeptemberi parlamenti választásokon. Ausztráliában, Németországban és Norvégiában súlyos pofonokba szalad bele a balközép tábor, de Angela Merkelnek könnyen lehet, hogy szüksége lesz a szocdemekre, Ausztriában pedig maradhat a nagykoalíció.

 

Augusztusban csupán a Maliban tartott elnökválasztási második forduló keltette föl az érdeklődést a külföldi választásokat figyelők körében. A hányattatott sorsú országban az egykori miniszterelnök a szavazatok több mint 77 százalékát szerezte meg.

 

Fölényes győzelmeket, de meglepő bukásokat is hoztak a júliusi parlamenti és elnökválasztások, amelyeket világszerte tartottak. Mivel sem Európában, sem Észak-Amerikában nem tartottak országos választást, így jóval kisebb figyelem irányult ezekre a megmérettetésekre, leszámítva a japán felsőházi választásokat, ahol gyakorlatilag porrá zúzták a baloldali ellenzéket.

 

Kormányváltásokat és egyben a világpolitikát a későbbiekben alapvetően átformáló változást is hoztak a júniusi választások világszerte. Olaszországban és Albániában a baloldali erők diadalmaskodtak, míg Iránban nyolc év után véget ért az Ahmedinezsád-korszak, az új elnök békülékenyebb hangot ütött meg a Nyugattal.

 

Bulgáriában és Pakisztánban kormányváltást hozott a májusi parlamenti választás, míg Nagy-Britanniában az unióból való kilépést szorgalmazó függetlenségi párt előretörését regisztrálhattuk.

 

A kormányzó baloldali erők vereségével zárultak az áprilisi külföldi választások, amelyek közül az izlandi parlamenti és az első horvátországi európai parlamenti voksolás emelkedett ki. A Venezuelában és Montenegróban tartott elnökválasztásokon bár a kormányzó baloldali jelöltek futottak be, de sikerük lényegesen kisebb arányú volt, mint azt várták.

 

Jobboldali és baloldali sikereket egyaránt hoztak a márciusban világszerte tartott elnök-, parlamenti, vagy éppen önkormányzati választások. Ausztriában megkezdődött az idei választási menetelés, amelynek a végén új parlamentet választanak a „sógorok”, míg Svájcban népszavazáson döntöttek a mértéktelen javadalmazások elharapózásának megakadályozásáról.

 

Kormányváltások, fényes győzelmek, valamint egy elképesztő patthelyzet jellemezte a februárban tartott választásokat világszerte. A legnagyobb figyelmet az olaszországi választások kapták, ahol csúfosan megbukott Mario Monti, a helyi Bajnai Gordon mozgalma, valamint Silvio Berlusconi ismételten vert helyzetből állt föl.

 

Meglehetősen izgalmas változások történtek a világ választási térképén 2013 januárjában, mivel új elnöke lett Csehországnak, valamint eléggé összekuszálódott a kép Izraelben. Ausztriában a sorkötelezettség fenntartására voksoltak, míg Bulgáriában a többség szeretett volna egy új atomerőművet, de a referendum érvénytelen lett.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.