Az uniós kül- és biztonságpolitika működőképessége egyébként régóta megosztja a szakértőket: az Európai Külügyi Szolgálatot – az unió diplomáciai testületét, amelyet a mindenkori külügyi és biztonságpolitikai főképviselő irányít – 2011-ben épp amiatt alapították, hogy a szervezet következetesebb külpolitikát folytathasson. Az utóbbi évek globális és uniós kihívásainak fényében ez kevésbé sikerült: a Carnegie Europe brüsszeli elemző nemrég arról írt, hogy a szerteágazó és párhuzamosan alakítandó nemzeti érdekek akadályozzák a törekvést.
Kritikus időszakban az európai külpolitika
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar NemzetRecseg-ropog az uniós külpolitika — legalábbis erről árulkodik a külügyminiszterek hét eleji találkozójának eredménytelensége. Miközben Federica Mogherini kül- és biztonságpolitikai főképviselő továbbra sem kívánta véleményezni egyes tagállamok külpolitikáját, a brüsszeli Politico arról írt: így nehéz komolyan venni az EU-t a világpolitika színpadán.

A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezNe maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en






















