Távolodnak egymástól az EU és Amerika érdekei

A müncheni biztonságpolitikai fórum felszínre hozta az Egyesült Államok és hagyományos európai szövetségesei között egyre szélesedő szakadék törésvonalait.

Még sincs összhang Mike Pence és Angela Merkel között? Fotó: RONALD WITTEK Forrás: MTI/EPA/Ronald Wittek

A müncheni biztonságpolitikai fórum felszínre hozta az Egyesült Államok és hagyományos európai szövetségesei között egyre szélesedő szakadék törésvonalait – szakértők szerint legalábbis ez volt a legnagyobb tanulsága a múlt pénteken kezdődő, a hidegháború enyhülése óta minden évben megrendezett 55. konferenciának, amelyen mintegy 600 politikus, köztük több tucat állam- és kormányfő, illetve miniszter vett részt.

A napirenden mások mellett nagy hangsúlyt kapott az Európai Unió egységes külpolitikai irányvonalának hiánya miatti biztonsági kockázat, az INF-szerződés okozta orosz–amerikai feszültség és a brexit által teremtett bizonytalanság, az esemény hangulatát ugyanakkor alapjaiban meghatározta Mike Pence amerikai alelnök felszólalása, amelyben éles kritikákkal és „követendő tanácsokkal” látta el az európai országokat.

Az amerikai alelnök nemtetszését fejezte ki az EU Irán felé tanúsított hozzáállása miatt, és azt is nyomatékosította: Washington elvárja, hogy az uniós tagállamok kövessék Amerikát, és mondják fel az iráni atomprogramról 2015-ben kötött megállapodást. Arra is megérett az idő, hogy „az Európai Unió elismerje Venezuela egyetlen legitim elnökének Juan Guaidót” – mondta Pence, majd pedig emlékeztetett: Washington ragaszkodik ahhoz, hogy a NATO-beli szövetségesei emeljék a hazai össztermék (GDP) két százalékának megfelelő összegre védelmi kiadásaikat.

Pence előtti felszólalásában Angela Merkel is szokatlanul kemény hangnemet ütött meg, a német kancellár beszéde jelentős részét ugyanis a Fehér Házzal szembeni kritikáknak szentelte. Mint fogalmazott, taktikai nézeteltérések mutatkoznak Washingtonnal az iráni atomalkuról kötött szerződés ügyében. Európában éppen úgy veszélyként ítélik meg Teherán ballisztikusrakéta-fejlesztési programját vagy éppen beavatkozását a szíriai és a jemeni konfliktusba, mint Washingtonban, de nem tartják helyesnek az egyetlen működő megállapodás felmondását.

Míg az amerikai alelnök beszédében egyértelművé tette: Washington elvárja, hogy az európaiak határozottan az Északi Áramlat 2 földgázvezetékkel szemben foglaljanak állást, Angela Merkel keményen kiállt az EU és Oroszország közötti gazdasági kapcsolatok mellett.

A kancellár hangsúlyozta, Oroszország minden nehézség ellenére a Nyugat partnere, az elzárkózás következménye pedig csak az lenne, hogy függő helyzetbe kerülne Kínától. – Moszkva politikai alapú, tudatos kiszorítása az európai földgázpiacról helytelen lenne, Európának ugyanis nem fűződhet geostratégiai érdeke ahhoz, hogy megszakítsa a kapcsolatokat Oroszországgal – idézte az MTI a kancellárt. Merkel beszédét állva tapsolták meg a jelenlévők, noha helyszíni beszámolók szerint Donald Trump lánya, a közönség soraiban ülő Ivanka nem csatlakozott a kancellárt éltetőkhöz.

A konferencia egyik, Kelet-Európára fókuszáló fórumán hazánk is terítékre került: a beszélgetésen – a Politico tudósítása szerint – többen is megkérdezték a Fideszt is sorai között tudó jobbközép Európai Néppárt frakcióvezetőjét, hogyan kíván az európai értékekért küzdeni mindaddig, amíg Orbán Viktor magyar kormányfő is a pártcsalád része. Manfred Weber egyebek mellett azzal érvelt, hogy éppen ezért szavazta meg a Magyarországgal szemben elindított 7-es cikkely szerinti eljárást, hiszen – mint mondta – „az értékeinket akkor tudjuk érvényre juttatni, ha párbeszédet folytatunk”. – És mi tiszteljük a magyarországi választások eredményét. Orbán lett megválasztva – tette hozzá a bajor politikus.