A nyelvtörvénnyel lesz teljes az ukránosítás

Az ukrán parlamentben hozzáláttak a nyelvtörvény végszavazásának előkészítéséhez. Amennyiben igent mond rá a ráda többsége, folytatódik az erőszakos ukránosítási folyamat, ami a már jóváhagyott és a Velencei Bizottság ajánlásait a mai napig nem tartalmazó oktatási törvénnyel alkothat egy nagy egészet Kijevnek a kisebbségekkel szemben indított harcában.

Az állami fenntartású iskolákban külön csoportokban tarthatják az anyanyelvi foglalkozásokat Fotó: Bach Máté

A nyelvtörvény előterjesztését első olvasatban tavaly ősszel fogadta el a kijevi törvényhozás. Azóta 2059 módosító indítvány érkezett be a javaslathoz, ezekről nem csomagban, hanem egyesével szavaznak majd, így a végszavazást várhatóan a március 31-i elnökválasztás közvetlen hajrájában ejtik meg, ami így szorosan illeszkedik Petro Porosenko regnáló államfő „hadsereg, nyelv, vallás” hármas választási mottójába.

Mikola Knyazsickij, a parlament kulturális bizottságának elnöke szerint a törvényjavaslat semmilyen módon nem csökkenti, hanem épp ellenkezőleg, védi a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogait. Hozzátette azt is, hogy a kormány a későbbiekben kidolgoz egy külön törvényjavaslatot a kisebbségi nyelvek védelmének céljából.

Az új törvényjavaslat megállapítja, hogy Ukrajnában az egyetlen állami és egyetlen hivatalos nyelv az ukrán, és kötelezővé teszi használatát az állami szervekben, a közösségi tulajdonú intézményekben, valamint nyilvános civil rendezvényeken. A törvény csupán a magánszférában, azaz a háztartások szintjén és a vallási szertartásokban nem szabályozza azt, hogy ki milyen nyelven beszél. Az ukrán nyelv nyilvános megsértése, illetve elhanyagolása jogi felelősségre vonást eredményezhet. A jogszabály 6. pontjának első cikkelye úgy fogalmaz, hogy a többnyelvűség bevezetésére tett kísérlet az ország nyelvi megosztásának minősül, az ilyen cselekmény a nemzetiségek közötti szembenállásra törekszik, büntetőjogilag pedig az alkotmányos rend erőszakos megdöntésére irányuló kísérletnek számít.

Az állami fenntartású iskolákban külön csoportokban tarthatják az anyanyelvi foglalkozásokat
Fotó: Bach Máté

A jogszabálytervezet megfogalmazása szerint az államnyelv ismerete állampolgári kötelesség. A hivatalokban is kötelezővé válik, oda csak az állami szakhatóság engedélyével lehet majd elhelyezkedni, amihez szakvizsga szükséges: három, A, B és C típusú nyelvvizsgát vezetnek be. Bíróságokon, a hadseregben és a határállomásokon, választásokon és referendumokon csakis az ukrán a kötelezően használatos. Mint ahogyan a boltokban vagy a tömegközlekedésben, de ha valaki más nyelven szólal meg, az eladónak vagy a kalauznak lehetősége van az adott nyelven is felelni, már ha beszéli azt.

A készülő nyelvtörvény megállapítja: az oktatás és a tudományosság nyelve az ukrán. Ugyanakkor a kisebbségeknek az állami fenntartású iskolákban és óvodákban külön csoportokban az ő nyelvükön is biztosítva lehetnek a foglalkozások. A nyomtatott sajtótermékek esetében a javaslat ugyan engedélyezi az idegen nyelven való megjelenést, de előírja, hogy ukrán nyelven is kinyomtassák. A sajtóreklám nyelvét is ukránosítanák, kivéve, ha az EU valamelyik nyelvén jelenne meg.

A televíziók esetében a 7 és 22 óra közötti idősávban az ukrán nyelvű műsorok kötelező aránya 90 százalékos, regionális csatornák esetében ez 20 százalékos lehet, a krími tatárok kaphatnak 30 százalékos arányt. A jogszabály létre kívánja hozni az államnyelv normáit szabályozó nemzeti bizottságot, tagjait a kormány nevezné ki hat évre. Emellett bevezetik az államnyelv védelmezőjének ombudsmani tisztségét is.