Athén az euróövezet éllovasai között

Görögország a gazdasági növekedés korszakába lépett, s ez az euróövezet legjobban teljesítő tagjai közé helyezi a balkáni országot, áll a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb országjelentésében.

A közelmúltban még komoly gondokkal küzdő hellén gazdaság kedvező osztályzata megalapozhatja a fellendülést Fotó: REUTERS/Costas Baltas

Görögország a gazdasági növekedés korszakába lépett, s ez az euróövezet legjobban teljesítő tagjai közé helyezi a balkáni országot – áll a Nemzetközi Valutaalap (IMF) – honlapján is olvasható – legfrissebb országjelentésében.

Peter Dohlman, az IMF Görögországért felelős igazgatója kiemelte: a görög gazdaság ebben az évben várhatóan 2,5 százalékkal nő a tavalyi 2 százalék után, s ez a fejlemény Görögországot az euróövezet növekedési listájának felső részébe teszi.

A munkanélküliség ugyanakkor még mindig elfogadhatatlanul magas: a felnőttlakosság 18,5, a fiatalok 40 százaléka állás nélküli. A kormány igyekszik teljesíteni az EU-val megkötött egyezményben vállalt ambiciózus fiskális célokat, azonban e törekvés némiképp a növekedés kárára történt. Ugyanakkor helyreállóban van a piaci finanszírozás: idén már két sikeres államkötvény-kibocsátásnak is tanúi lehettünk.

A normalizálódás másik jele, hogy a görögök már szabadon elhelyezhetik pénzüket a görög bankokban, valamint a pénzintézetek már csaknem teljes egészében visszafizették az Európai Központi Banknak (EKB) azt a kölcsönt, amelyet az EKB likviditásuk helyreállítására folyósított nekik.

Mindezzel együtt azonban a görög gazdaság még mindig sérülékeny, s a pénzintézeti szektorban gyenge a fizetési fegyelem. Ezt jól tükrözi, hogy a bankoknál nagyon magas a nem teljesítő hitelek aránya.

További bizonytalansági tényező, hogy, választási év lévén, nő a kormányra nehezedő politikai nyomás. Az erőviszonyok változását jellemzi, hogy az ellenzéki jobbközép Új Demokrácia párt már jó ideje stabilan vezet a közvélemény-kutatásokban a baloldali Sziriza kormánypárt előtt.

Közben az Európai Unió pénzügyminiszterei aggodalmukat fejezték ki Athén döcögve haladó takarékossági és privatizációs programja miatt, s ezért vonakodnak kifizetni az EU hitelvonalának legújabb, 750 millió eurós részletét, írja a Reuters.

Pierre Moscovici, az unió pénzügyi biztosa szerint túl korai még az összeg azonnali átutalása, azzal meg kellene várni a pénzügyminiszterek legközelebbi, áprilisi találkozóját, addig minden bizonnyal meg tudnák oldani a vitás kérdéseket.