Az ellenzék szerint havi hat dollárt keres 1,5 millió venezuelai közalkalmazott

Fejenként alig hat dollárt (kevesebb mint 1525 forintot) keres havonta másfél millió közalkalmazott Venezuelában – állította José Guerra venezuelai ellenzéki képviselő az ellenzéki többségű, de hatalmától megfosztott caracasi parlament ülésén felszólalva csütörtökön.

A közgazdász végzettségű politikus szerint további 2,5 millió nyugdíjas kap ugyanilyen összegű nyugdíjat.

Guerra szerint a venezuelai népet „tönkretette” a hiperinfláció, amelynek mértéke az idén januárban 191,6 százalék volt.

A szintén ellenzéki Elías Matta képviselő szerint a válság fő oka az olajtermelés drámai csökkenése, amely miatt csak az elmúlt évben Venezuela 32 milliárd dollár (8960 milliárd forint) bevételtől esett el, a bruttó hazai termék (GDP) a hatodik egymást követő évben esett, 2013 óta 56 százalékkal gyengült a gazdaság teljesítménye.

A kamara ülésén ezenkívül elítélte az őslakosok „lemészárlását” a Brazíliával határos Bolívar államban. Az ellenzék szerint hét ember halt meg február utolsó hétvégéjén, amikor megpróbálták bejuttatni az általuk kért humanitárius segélyszállítmányokat.

Az ellenzék mind az alacsony bérek, mind ez utóbbi miatt a hivatalban lévő venezuelai elnököt, Nicolás Madurót tette felelőssé.

Az ellenzék február 23-án megpróbálta Kolumbiából és Brazíliából bejuttatni az ott felhalmozott – javarészt az Egyesült Államok által küldött – humanitárius segélyeket Venezuelába, de a Maduróhoz hű fegyveres erők útját állták a szállítmányoknak.

A segélyeket bejuttatni próbáló tüntetők és a fegyveres erők között összecsapások törtek ki, amelyekben különböző források szerint többtucatnyian meghaltak és több százan megsebesültek. A venezuelai ellenzék állítása szerint azonban így is sikerült mintegy 50 tonna humanitárius segélyt bejuttatnia.

A venezuelai ellenzék az országot sújtó humanitárius válságra hivatkozva kérte a segélyszállítmányokat. Maduro azonban tagadja a válság létét, a gazdasági problémákért pedig az amerikai szankciókat teszi felelőssé. Szerinte a segélyszállítmány csak ürügy egy amerikai katonai beavatkozásra.

A dél-amerikai ország belpolitikai válsága kiéleződött az után, hogy Juan Guaidó, az ellenzéki többségű parlament vezetője az alkotmányra hivatkozva januárban egy Maduro elleni tüntetésen Venezuela ideiglenes elnökévé kiáltotta ki magát.

A világ kormányai megosztottak Guaidó elismerésében: míg Oroszország mellett Kína és például Törökország is Madurót támogatja, addig az Egyesült Államokkal az élen mintegy ötven állam, köztük számos európai ország is elismerte az ellenzéki politikust ideiglenes venezuelai elnöknek.