Mijatovic rövid nyilatkozatában hangsúlyozta, az Európa Tanács tagállamainak a nyelvhasználattal kapcsolatos új jogszabályaikról vagy politikai reformjaikról szóló tárgyalásaik alkalmával körültekintően kell mérlegelniük az államnyelv használatának támogatására és a kisebbségi nyelvek védelmére vonatkozó kötelezettségeiket. A kisebbségi nyelvek használatának védelme része a kulturális sokszínűség megőrzésére vonatkozó kötelezettségvállalásoknak – húzta alá.
A különböző nyelvi közösségeket be kell vonni az őket érintő törvények és politikák kidolgozásába, véleményüket és érdekeiket figyelembe kell venni az ilyen jogszabályok elfogadásakor – hívta fel a figyelmet az emberi jogi biztos.
Az ukrán parlament február végén kezdte meg az ukrán mint államnyelv működésének biztosításáról szóló törvényjavaslat második olvasatban történő tárgyalását. A nyelvtörvényként is emlegetett előterjesztés vitáján Mikola Knyazsickij, a parlament kulturális bizottságának elnöke meggyőződését fejezte ki, hogy a szabályozást a március 31-i elnökválasztásig elfogadja a törvényhozás. Kiemelte, hogy az elfogadásra ajánlott előterjesztés semmilyen módon nem csökkenti, hanem épp ellenkezőleg, védi a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogait.
A törvényjavaslat az Ukrajinszka Pravda ismertetése szerint kimondja, hogy Ukrajnában az egyetlen állami és egyetlen hivatalos nyelv az ukrán, és kötelezővé teszi használatát az állami szervekben, valamint nyilvános társadalmi rendezvényeken. A törvény csak a magánszférában és a vallási szertartásokban nem szabályozza a nyelvhasználatot. Az ukrán nyelv nyilvános megsértése, illetve elhanyagolása jogi felelősségre vonást von maga után.
A nyomtatott sajtótermékek esetében a javaslat engedélyezi az idegen nyelven való megjelenést, de előírja, hogy ukrán nyelven is kinyomtassák. Az ukrán nyelvű sajtótermékeket árusító helyek aránya legalább 50 százalék kell legyen. A könyvkiadásban és árusításában szintén legalább 50 százalékot kell elérnie az ukrán nyelvű köteteknek.
