Az erről szóló közlemény a döntést a Palesztin Hatóságra nehezedő „politikai és pénzügyi nyomással” indokolja.
Az Arab Liga tagországainak külügyminiszterei közös közleményükben leszögezték azt is, hogy nem fogadnak el semmilyen olyan, a palesztinokat érintő határozatot, amely szembemegy a korábban ratifikált nemzetközi egyezményekkel. A külügyminiszterek felszólították a nemzetközi közösséget, szerezzen érvényt az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2334-es határozatának, amely elítéli Izrael telepespolitikáját.
A konferencián felszólalt Mahmúd Abbász palesztin elnök is, aki az arab összefogást sürgette.
Izrael februárban több mint 138 millió dollárt (mintegy negyvenmilliárd forintot) tartott vissza a Palesztin Hatóság számára beszedett vámjövedelmekből, mert az izraeli kormány szerint a ciszjordániai palesztin vezetés e pénzből az izraeliek által elkövetett merényletekben meghalt palesztinok családtagjainak is juttatott.
Az április 9-i választásokon újra többséget szerzett Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő a választási kampányában azt ígérte, hogy ha folytathatja a kormányzást, akkor annektálni fogja a ciszjordániai zsidó telepeket. Netanjahu vasárnap kezdte meg a kormányalakítási tárgyalásokat.
Izrael Ciszjordániát – a Golán-fennsíkkal, a Gázai övezettel és Kelet-Jeruzsálemmel együtt – az 1967-es, úgynevezett hatnapos háborúban foglalta el, és a nemzetközi jog értelmében ezek hivatalosan azóta sem részei Izrael államnak, hanem megszállt területek.
A palesztinok Ciszjordánia és a Gázai övezet területén tervezik létrehozni leendő államukat. Ciszjordániában jelenleg mintegy 400 ezer zsidó telepes és mintegy 2,5 millió palesztin él.
A zsidó telepek létrehozása a nemzetközi jog alapján nem jogszerű, ezért nemzetközi megítélésük is vitatott.
