Kövér László: Az ausztriai magyar közösség ma is nélkülözhetetlen kapocs

Az ausztriai magyar közösség ma is nélkülözhetetlen kapocs Magyarország és Ausztria között – hangsúlyozta Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön Bécsben azon a nemzetközi konferencián, amelyet a Közép-Európában (Kárpát-medencében) élő magyarok gazdasági helyzete az Európai Unióban címmel szervezte az Ausztriai Magyarok Gazdasági Érdekközössége, a Kaláka-Club fennállásának 35. évfordulója alkalmából.

Kövér László – aki egyben a konferencia védnöke volt – ünnepi köszöntőjében úgy fogalmazott: a Kaláka-Club tagjai bebizonyították, miként lehet a magyar nemzet hűséges tagjának maradni, és egyidejűleg az őket befogadó Ausztria értékteremtő, lojális polgárának lenni.

Arra emlékeztettet, hogy a második világháborút lezáró nagy geopolitikai alkukban a magyarok szülőföldjét a nyugati politika gátlástalanul lökte a Szovjetunió érdekszférájába, a kommunizmus prédájának. A magyarok számára Ausztria akkor az ígéret földjét jelentette, amely szabadságot, demokráciát és jólétet ígért a kommunizmus idején második hazájukat keresni kényszerülő magyaroknak.

Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta, hogy az ausztriai magyar közösség ma is nélkülözhetetlen kapocs Magyarország és Ausztria között, hiszen az Európai Unió tagjaiként a 21. század előttünk álló veszélyeivel csak közösen tudunk szembenézni. Példaként említette, hogy az Európai Unió egészében demográfiai hanyatlás van; a legerősebb gazdasági mutatókkal rendelkező tagállamok középosztályainak jövedelmi viszonyai romlanak; az uniós tagállamok összesített nemzeti adóssága pedig az összesített uniós össztermékhez képest már meghaladta a 90 százalékot, vagyis az Európai Unió egésze riasztóan eladósodik. Szerinte az a legrosszabb, hogy az Európai Unió jelenlegi vezetése hibás megoldásokkal akarja orvosolni ezeket a gondokat.

Kövér László a lehetséges megoldások között említette az uniós szintű társadalmi reprodukciót, azaz minden uniós tagállamban a 2,1-es termékenységi ráta biztosítását, ami szerinte megfelelő család- és társadalompolitikával megoldható lenne. Példaként említette Magyarországot, ahol 2010 óta 1,24-ről 1,49-re sikerült növelni a termékenységi arányszámot.

Emlékeztetett arra is, hogy a magyar kormány az Európai Unióban a nemzeti össztermék 5 százalékát, GDP-arányosan a legtöbb pénzt fordítja a családtámogatásokra és a gyermekvállalás ösztönzésére.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a kormány a külhoni magyarok szülőföldön való boldogulásának elősegítését tekinti egyik legfőbb céljának. Ennek érdekében programokat hirdettek meg; 2015-től külön tematikus év keretében támogatták például a külhoni fiatal vállalkozókat, a családi vállalkozásokat, illetve a külhoni magyar családokat is. A nemzetpolitikai célok között említette Potápi Árpád János a külhoni magyarok identitásának erősítését is.

Az államtitkár fontosnak nevezte, hogy már a külhoni magyar pártok is politikai céljuknak tekintik a magyar családok támogatását.

Potápi Árpád János szerint jövőről csak akkor lehet beszélni, ha megerősítik a külhoni magyar közép-, illetve szakiskolákat; 2015 óta minden Kárpát-medencei magyar iskola részesült támogatásban; összesen 145 felszerelt tanműhely és tangazdaság létrejöttében segítettek.