Az európaiak háromnegyede aggódik a migráció miatt

Az uniós állampolgároknak elegük van a bevándorlásból — ez derül ki többek között a Századvég Alapítvány kedden közzétett nemzetközi felméréséből. A válaszadók többsége szerint a migránsok gazdasági céllal és a segélyek miatt jönnek. A kutatásból az is kiderült, hogy az euró­paiak többsége kedveli az uniót, ám nem bízik az intézményeiben.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint a tagállamok feladata polgáraik megvédése Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Az agytröszt az unió huszonnyolc tagállamában és hét balkáni országban harmincötezer embert kérdezett meg a legfontosabb európai kérdésekben.

Az összes EU-tagállamban a megkérdezettek 45 százaléka nagyon aggasztónak tartja az illegális bevándorlók beáramlását a saját országába, további 31 százalékuk szerint inkább aggasztó a jelenség, vagyis a válaszadók háromnegyede aggódik az illegális migráció miatt. A megkérdezett uniós polgárok túlnyomó többsége az afrikai tömeges bevándorlásból sem kér: 34 százalékuk nagyon tart és szintén 34 százalékuk inkább tart a következő évtizedekben Afrikából érkező migránsok áradatától.

Az uniós állampolgárok között többségben vannak azok, akiknek kedvező a véleménye az EU-ról: a válaszadók 45 százaléka pozitívan, míg 32 százaléka negatívan vélekedett az Európai Unió­ról. A visegrádi négyek (V4) országaiban ennél is egyértelműbb a helyzet: itt 56:26 ugyanez az arány. A kelet-európaiak összességében jobban kedvelik az EU-t, ami nem meglepő a kommunizmus történelmi tapasztalatai nyomán.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint a tagállamok feladata polgáraik megvédése
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Habár az EU általános megítélése kedvező, ez korántsem mondható el az uniós intézményekről. Ezt mutatja például, hogy az európai polgárok túlnyomó többsége szerint az unió rosszul kezelte a migrációs válságot: a megkérdezettek hetven százaléka gyengének értékelte a teljesítményt. Az uniós válaszadók többsége a gazdasági ügyeket is inkább a tagállamok hatáskörébe utalná: 51 százalékuk tenne így, míg 39 százalékuk az EU szerepét erősítené.

Bizonyos kérdésekben markáns különbség van a nyugat-európai EU-alapítók és a később csatlakozott tagállamok között. Ilyen például a jövőkép: a régi tagállamokban a válaszadók 14 százaléka szerint élnek majd jobban a gyermekeik, mint ők maguk. A visegrádi országokban a megkérdezettek 33 százaléka mondta azt, hogy a következő generáció életfeltételei jobbak lesznek. A házasság intézményének értékelésében szintén jelentős különbség tapasztalható. Míg Nyugat-Európában a válaszadóknak csak 35 százaléka véli úgy, hogy házasság csak nő és férfi között jöhet létre, addig a V4-országokban ez az adat 61 százalék.