Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Az ARD országos köztelevízió késő esti híradójában bemutatott közvélemény-kutatás szerint Manfred Webert a német választók 29 százaléka tenné meg a brüsszeli bizottság elnökének.
A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusának népszerűsége így nem változott az ARD Deutschlandtrend elnevezésű kutatássorozatának legutóbbi, április elején végzett méréséhez képest.
Frans Timmermans, az Európai Szocialisták Pártja (PES) csúcsjelöltjének támogatottsága 26 százalékos, 2 százalékponttal emelkedett az egy hónappal korábbihoz képest.
A német választók 12 százaléka sem a jobbközép pártokat összefogó EPP, sem a balközép pártokat összefogó PES jelöltjét nem tenné meg bizottsági elnöknek, ez 3 százalékpontos növekedés az egy hónappal korábbihoz viszonyítva.
Áprilishoz képest 7 százalékponttal süllyedt, 33 százalékról 26 százalékra azok aránya, akik nem ismerik az EP két legnagyobb pártcsaládjának csúcsjelöltjét.
Az EP-választás iránt jóval nagyobb az érdeklődés, mint öt éve, a Deutschlandtrend új adatai szerint a német választók 53 százalékát erősen vagy nagyon erősen érdekli az uniós parlamentáris testület tagjainak megválasztása, míg öt évvel ezelőtt 35 százalék volt ez az arány a voksok leadása előtt három héttel.
A legtöbb szavazatot ezúttal is a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a CSU szövetsége szerezheti meg, az uniópártok 29 százalékon végeznének, ha most vasárnap lenne az EP-választás, ami 1 százalékpontos csökkenés az április elején mért 30 százalékhoz képest, és 6,5 százalékpontos csökkenés az előző, 2014-ben tartott EP-választáson elért 35,3 százalékhoz viszonyítva.
A koalíciós társ Német Szociáldemokrata Párt (SPD) 19 százalékon áll, ami ugyan 2 százalékpontos erősödés az egy hónappal korábbihoz képest, de a 2014-es 27,3 százalékhoz viszonyítva jelentős gyengülés.
Az ellenzéki Zöldek szintén a szavazatok 19 százalékára számíthatnak, támogatottságuk nem változott egy hónap alatt, viszont a 2014-es 10,7 százalékhoz képest csaknem megduplázódott.
A jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) 10 százalékon áll, 1 százalékponttal elmaradva az előző felmérésben mért szinttől, de 2,9 százalékponttal meghaladva a 2014-es 7,1 százalékot.
A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) a szavazatok 7 százalékát szerezheti meg, ami azonos az április elején mért szinttel, és több mint a duplája a 2014-ben elért 3,4 százaléknak.
Az SPD-től balra álló Die Linke (Baloldal) támogatottsága 7 százalékos, nem változott az előző hónaphoz képest, a 2014-es választáson szerzett 7,4 százalékhoz viszonyítva kismértékben csökkent.
Az alkotmánybíróság 2014-ben eltörölte a 3 százalékos bejutási küszöböt, így több kisebb, 1 százalék körüli támogatottságú párt is szerezhet képviselői helyet. Ezen pártok támogatottságát nem mérték az infratest dimap intézet felmérésében.
Németországban május 26-án rendezik meg az EP-választást, amelynek révén a választók 96 képviselőt küldenek a következő, 2019-2024-es ciklusban 705 fős parlamentbe.
A rendőröket is bevetik az emberek elhurcolására Ukrajnában.
A félszigeten négy éven belül ez már a 12. vulkánkitörés.
„Mindenki ugyanannyit tegyen.”
Oroszországnak is ultimátumot adott.
A rendőröket is bevetik az emberek elhurcolására Ukrajnában.
A félszigeten négy éven belül ez már a 12. vulkánkitörés.
„Mindenki ugyanannyit tegyen.”
Oroszországnak is ultimátumot adott.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A rendőröket is bevetik az emberek elhurcolására Ukrajnában.
A félszigeten négy éven belül ez már a 12. vulkánkitörés.
A célkeresztben a politikusok és a közhivatalnokok érzékenyítése áll, a részt vevő szervezetek között Soroshoz köthető NGO-k és uniós intézmények is feltűnnek.
„Mindenki ugyanannyit tegyen.”
Oroszországnak is ultimátumot adott.
A helyi asszonyok mentettek meg egy ukrán férfit a kényszersorozástól.
Újságírói kérdésre válaszolt a külügyminiszter.
Egy évvel a 2024-es EP- és önkormányzati választások után a Fidesz–KDNP megtartotta, sőt részben növelte is támogatottságát.
A kormány Magyarország forrásait nem Ukrajna, hanem a magyar lakosság, különösen a gyermekes családok támogatására fordítja.
A célkeresztben a politikusok és a közhivatalnokok érzékenyítése áll, a részt vevő szervezetek között Soroshoz köthető NGO-k és uniós intézmények is feltűnnek.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
