Másfél év munkája van a meghívóban

A magyar—amerikai kapcsolatok utóbbi években bekövetkezett látványos javulásával, illetve a Trump-kormány Közép-Európára és hazánkra irányuló gyakorlatias nyitottságával magyarázzák a lapunknak nyilatkozó diplomaták és szakértők, hogy áttörés következett be: Donald Trump május 13-án fogadja Orbán Viktort. Szijjártó Péter tegnap megerősítette a két vezető találkozóját. A szerdán érkezett meghívó kézbesítését egy vezető diplomatánk szerint felgyorsította a két ország nemrég aláírt védelmi együttműködési megállapodása és hazánk Izrael-barát politikája. Fegyverzet- és energiabeszerzésről is szó eshet majd a Fehér Házban.

2019. 05. 03. 7:48
U.S. President Donald Trump waits to welcome Japan's Prime Minister Shinzo Abe at the White House in Washington
Az amerikai elnök vezette kormány gyakorlati, nem pedig ideológiai politikát folytat Fotó: Reuters
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Régóta érett a találkozó, és sokan dolgoztak rajta – kommentálta lapunknak egy neve elhallgatását kérő, magas beosztású magyar diplomata Szijjártó Péter bejelentését, miszerint Donald Trump munkalátogatásra hívta meg Washingtonba Orbán Viktort.

A külgazdasági és külügyminiszter ezzel az amerikai elnök és a magyar kormányfő május 13-ára tervezett találkozójáról szóló hírt erősítette meg; ezt tegnapra virradóra egyszerre közölte több ellenzéki hangvételű sajtótermék is.

Orbán Viktor Donald Trump egyik legelső külföldi támogatója volt, az elnök 2017-es beiktatása után vissza-visszatérően felmerült egy lehetséges találkozó.

Az amerikai elnök vezette kormány gyakorlati, nem pedig ideológiai politikát folytat
Fotó: Reuters

De az áttörést diplomáciai forrásunk szerint két tényező hozta meg: az, hogy nemrég aláírtuk az amerikaiakkal a kétoldalú védelmi együttműködési megállapodást, illetve hogy Magyarország határozott Izrael-párti politikát képvisel az EU-ban és az ENSZ-ben is.

Energiaügy és védelmi együttműködés

– A meghívás annak a folyamatnak a betetőzése, ami az elmúlt másfél évben már látható volt: jelentősen javultak a magyar–amerikai kapcsolatok – mondta kérdésünkre Varga Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója.

Mint hozzátette, a fehér házi találkozón felvetődhet, hogy hazánk fegyvereket vásárolna amerikai gyártótól, illetve amerikai cseppfolyósított gáz (LNG) távlati beszerzése is szóba kerülhet. Szijjártó Péter – aki tegnap Brüsszelben tárgyalt Rick Perry amerikai energiaügyi miniszterrel – most annyit erősített meg, a Fehér Házban terítékre kerülhet az energiabiztonság és a védelmi együttműködés.

Arról pedig több forrásunk is beszámolt, hogy hamarosan nagyobb fegyverüzleteket, így amerikai rakétarendszer vásárlását jelenthetik be. Az ilyen, forintban kifejezve több száz milliárdos üzletek gyorsították fel a lengyel és a román vezetők fehér házi invitálását, mostanra pedig Trump térségünk legtöbb vezető politikusát meghívta már.

Magyar miniszterelnökként legutóbb, 2009-ben Bajnai Gordont fogadták a Fehér Házban, de ő Joe Biden alelnöknél nem jutott beljebb. Orbán Viktor meghívásának jelentőségét növeli, hogy az elmúlt kilenc évben a magyar kormánnyal a legkevésbé sem rokonszenvező washingtoni körök folyamatosan dolgoztak annak meghiúsításán.

Radványi Miklós, a Frontiers of Freedom (Szabadság határai) amerikai alapítvány külpolitikával foglalkozó alelnöke fél éve még arról beszélt: „Orbán hiába másolja Trump politikáját, ettől nem tartják jó fiúnak a Fehér Házban.”

Megértéssel fordulnak a magyar vezetés felé

Mások viszont ekkor már rég látták, hogy Washington egyre nagyobb megértéssel fordul a magyar vezetés felé. A most tervezett találkozóhoz képest szinte napra pontosan egy éve fogadta John Bolton, Trump nemzetbiztonsági tanácsadója Megyesy Jenőt, Orbán Viktor – azóta visszavonult – főtanácsadóját.

A találkozóban Heather Conley és Charles Gati amerikai Közép-Európa-szakértők rögtön megérezték Orbán fehér házi meghívásának előszelét, és a The Washington Postban figyelmeztettek ennek „veszélyeire”. Conley és a magyar származású Gati úgy vélik, Trump hízeleg Orbánnak, a megbékélési politikája elhibázott, Washington pedig ölbe tett kézzel nézi majd a magyar demokrácia felszámolását.

Érveik a következők: az „Orbán-rendszer” lebontja a „fékek és ellensúlyok” rendszerét, megvonva többek között a sajtó és a civil szféra szabadságát, és kiszolgálja Vlagyimir Putyin orosz elnököt.

Gati már 2014-ben – a második fideszes parlamenti kétharmad után, de még bőven Barack Obama elnöksége alatt – arról cikkezett a The American Interest hasábjain: lekerült a maszk, Orbán Putyin „kicsi énje”. Többek között azt is szorgalmazta: Washington vesse fel az EU-nál, Magyarország egyáltalán a szervezet tagja maradhat-e.

A CEU ügye az elnök számára nem létkérdés

Csakhogy az elmúlt években óriásit változott a helyzet. A két ország több kérdésben – így a migráció ellenzésé­ben vagy a nemzeti szuverenitás előtérbe helyezésével – is azonos álláspontra került, rendszeressé, sőt barátivá vált Szijjártó Péter és amerikai kollégája, Mike Pompeo kapcsolata, és a Trump-adminisztráció általában is szakított Obama politikájával: a vele egyet nem értők szégyenpadra ültetésével, valamint Közép-Európa háttérbe szorításával.

– Trump és Orbán találkozója annak az amerikai erőfeszítésnek a része, amely meg kívánja erősíteni a közép-európai országokkal való kapcsolatokat, és különösen az olyan EU- és NATO-államokkal ápoltakat, mint Magyarország is, amelyek reagáltak Oroszország és Kína nyitására.

A washingtoni találkozó mindkét ország és vezető szempontjából eredményes lehet – mondta tegnap a Magyar Nemzetnek Minneapolisból Barry Casselman amerikai politikai elemző.

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára kérdésünkre úgy vélte, a Trump-kormány gyakorlati, nem pedig ideológiai politikát folytat, a magyar álláspontok pedig felsorakoztak az amerikaiak mellé.

– A CEU ügye Trump számára nem létkérdés – felelte azzal kapcsolatban, hogy a Soros György üzletember által alapított, budapesti székhelyű amerikai egyetem ügye fokozatosan lekerült a kétoldalú kapcsolatok napirendjéről, már Pompeo februári látogatásakor sem szerepelt a hivatalos témák között.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.