Újabb referendummal kecsegtet Theresa May

Nagy-Britanniának eredetileg március 29-én kellett volna kilépnie az Európai Unióból, a távozási dátumot később május 22-re halasztották, a legaktuálisabb határidő október 31. A mai nap ezért minden bizonnyal különösebb felhajtás nélkül fog eltelni a szigetországban, holnap viszont a britek — a hollandokkal együtt — a szavazóurnák elé járulnak, s ezzel hivatalosan is megkezdődnek a 28 EU-tagállamban vasárnapig tartó európai parlamenti (EP-) választások.

Hogy Nagy-Britanniának is részt kell vennie a választásokon, az már hetekkel ezelőtt nyilvánvalóvá vált, hiszen a brit parlament továbbra sem fogadta el Theresa May kormánya és az Európai Bizottság között tavaly létrejött, a kilépés feltételrendszerét rögzítő megállapodást, de a parlamenti pártok között abban sincs egyetértés, hogy milyen fajta együttműködést akarnak a jövőben az EU-val fenntartani: a megoldások között a szoros vámuniótól kezdve a teljes szakításig minden megtalálható, de a kilépésről tartott újabb népszavazás is a lehetséges forgatókönyvek között szerepel.

Bár a miniszterelnök már többször kijelentette, hogy „a brexit brexitet jelent”, vagyis a 2016-os népszavazás eredményét tiszteletben kell tartani, tegnapi beszédében kompromisszumot ajánlott a patthelyzet feloldására. Mint elmondta, június első hetében egy új törvénytervezetet terjesztenek az alsóház elé, amely lehetőséget teremt a képviselőknek arra, hogy voksoljanak egy újabb brexitnépszavazás lehetőségéről. Az újabb referendumot elsősorban az ellenzéki Munkáspárt követeli.

Theresa May szerint törvénytervezete garanciákat tartalmaz arra vonatkozóan is, hogy a kilépés után Észak-Írországot nem fogják külön egyezmények az EU-hoz kötni, Nagy-Britannia pedig nem marad része az EU egységes belső piacának, de fent akarja tartani a szabadkereskedelmet az unióval. Hogy a javaslatcsomag megkapja-e a parlament többségének támogatását, kérdéses, ám az szinte biztos, hogy amennyiben ezúttal is elutasítják Mayt, a kormányfőnek le kell mondania. Lehetséges utódjelöltjei közül jelenleg Boris Johnson volt külügyminiszter a legnépszerűbb a párttagság körében.

A politikai patthelyzet és az emiatt érzett frusztráció meglátszik a felmérésekben, amelyeket már hetek óta Nigel Farage Brexit Pártja vezet. A kormányzó Konzervatív Párton belüli viszálykodás, illetve az ellenzéki Munkáspárt folyamatosan változó brexitstratégiája zuhanórepülésbe küldte a két meghatározó pártot. „Északkelet-Angliától a Délnyugatig olyan emberek járnak a Brexit Párt gyűléseire, akiket sosem érdekelt igazán a politika. Elegük van abból, hogy rasszistáknak és hülyéknek nevezik őket. A politikai elit ellen veszik fel a küzdelmet” – írja a Daily Mail napilap, az ország hangulatát jellemezve.

A gazdasági hírek sem kedveznek az elitnek. Kedden derült ki, hogy csődeljárás alá kerül a szigetország két ismert márkaneve: a főzőműsoraival nemzetközi hírnévre szert tett Jamie Olivernek az étteremhálózata, illetve az egyik legnagyobb brit acélipari vállalat, a British Steel. Mindkettő részben a brexittel járó bizonytalanságokat tartja felelősnek a pénzügyi nehézségekért.