A tagállami vezetők meghatározták a következő ötéves ciklus stratégiai célkitűzéseit

Elfogadták az Európai Unió következő ciklusra vonatkozó stratégiai célkitűzéseit tartalmazó dokumentumot csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozójukon a tagállamok vezetői; ennek értelmében egyebek mellett dolgozni kell a külső határellenőrzés szigorításán és a biztonság erősítésén.

A négy nagyobb célt, s azokon belül további pontokat tartalmazó dokumentum megszabja 2024-ig a közös cselekvés fő stratégiai irányait, prioritásait számos fontos témakörben, és irányvezetőként szolgál majd az EU intézményei, főként az Európai Bizottság számára.

A dokumentum első pontja az állampolgárok és jogaik védelméről szól. Ide tartozik a külső határok védelme, az illegális migráció elleni fellépés, a terrorellenes harc, a schengeni övezet megőrzése, a védelem a kibertámadások, a félretájékoztatás és az úgynevezett hibrid hadviselés ellen, valamint a közös értékek, a jogállamiság érvényesülésének fenntartása.

„Biztosítanunk kell a fizikai terünk integritását. Tudnunk kell, és nekünk kell megszabnunk, hogy ki lép be az EU területére, ez abszolút előfeltétele a biztonság garantálásának” – írták, aláhúzva a migrációs származási és tranzitállamokkal való együttműködés mélyítésének fontosságát is.

Hangsúlyozták: a felelősségvállalás és a szolidaritás egyensúlya mentén meg kellene végre egyezni a dublini menekültügyi reformról, amely eddig rendre elakadt az uniós tagállamok közötti egyetértés hiánya miatt.

A második pontban a gazdaság további erősítését, a munkahelyteremtést, az egységes piacban rejlő lehetőségek maradéktalan kihasználását sürgetik. Ebben fontosnak nevezték a felkészülést a digitális átállásra, a mesterséges intelligencia terén is, és azt is, hogy elegendő forrást biztosítsanak az oktatás, a kutatás-fejlesztés, az innováció számára.

A program értelmében mélyíteni kell a gazdasági és monetáris uniót, meg kell reformálni az iparpolitikát, illetve biztosítani kell a tisztességes versenyt az EU-ban és világszerte.

A környezet- és éghajlatvédelem a harmadik helyre szorult a dokumentumban, amely szerint fenntarthatóságra, klímasemlegességre, a kibocsátás csökkentésére, a gazdaság átalakítására van szükség. A szövegben konkrét határidők viszont nem szerepelnek.

A Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet a kiszivárgott tervezet ezen részét bírálva úgy vélekedett, hogy az pusztán „felkapott kifejezések gyűjteménye”.

Az új stratégia végül az Európai Unió globális súlyának növelését is célként szabja meg. Mint írták, ki kell állni a multilateralizmus mellett, valamint nagyobb felelősséget kell vállalnia a kontinensnek a saját biztonsága és védelme garantálásában. Arra is kitértek, hogy nyitva kell tartani az integráció kapuját az erre alkalmas és vállalkozó európai országok számára.