Amerikát bírálta Putyin

Az orosz államfő azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy aláásta a globális biztonsági rendszert, amikor kilépett fontos fegyverkorlátozási megállapodásokból.

Győzelemnapi parádé idén májusban a Moszkva által elcsatolt félszigeten Fotó: REUTERS/Alexey Pavlishak

Vlagyimir Putyin mítosznak nevezte azt az állítást, hogy Oroszország gyenge Euró­pát akar. Az orosz elnök tegnap Szentpéterváron válaszolt a nemzetközi hírügynökségek vezetőinek kérdéseire. „Miért lenne szükségünk erre? Az Euró­pai Unió a fő gazdasági partnerünk. Miért akarnánk, hogy ott felfordulás legyen? Ennek semmi értelme” – jelentette ki. Oroszország a stabilitás és a területi integritás mellett foglal állást, és az a véleménye, hogy a gondokat csak a párbeszéd és vita révén lehet megoldani – mondta egy másik kérdésre válaszolva.

Az orosz államfő azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy aláásta a globális biztonsági rendszert, amikor kilépett fontos fegyverkorlátozási megállapodásokból vagy felfüggesztette a részvételét bennük. Erre példaként említette a rövid és közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról kötött szerződést (INF), és azt, hogy Washington vonakodik tárgyalni a hadászati fegyverek korlátozásáról szóló, 2021-ben lejáró harmadik START-szerződés meghosszabbításáról. „Százszor mondtuk, hogy mi készen állunk erre, de senki sem beszél velünk” – mondta, de hozzátette, hogy a legutóbbi telefonbeszélgetése Donald Trump amerikai elnökkel bizonyos optimizmusra bátorította. Leszögezte ugyanakkor, hogy Oroszország egyoldalúan nem hosszabbítja meg a szerződés hatályát.

Győzelemnapi parádé idén májusban a Moszkva által elcsatolt félszigeten
Fotó: REUTERS/Alexey Pavlishak

Putyin tagadta, hogy Oroszország beavatkozott volna a 2016-os amerikai elnökválasztásba. „Nem ártottuk bele magunkat, és nem is fogjuk” – jelentette ki, és hozzátette: a kormány nem tilthatja meg az állampolgároknak, hogy kifejezzék a véleményüket az interneten. „Hogy tilthatnánk el ettől őket? Az Egyesült Államokban van ilyen tilalom Oroszországgal kapcsolatban?” – kérdezett vissza.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közben arról beszélt, hogy szerinte egykori amerikai kollégája, John Kerry 2014-ben azt mondta neki: az Egyesült Államok elismeri az akkori krími népszavazás eredményeinek hitelességét, de szükségesnek tart egy újabb, a nemzetközi joggal összhangban álló referendumot a félsziget csatlakozásáról Oroszországhoz. Szergej Lavrov az RBK gazdasági napilap internetes felületén tegnap megjelent interjúban emlékezett vissza az öt évvel ezelőtti megbeszélésére Kerryvel. A politikus felidézte, hogy 2014 áprilisában Kerry kijelentette: „Minden világos. Minden úgy történt, ahogy a krími nép akarta. De a rend kedvéért tartsanak még egy népszavazást.”

Oroszország az amerikai kezdeményezést elvetette. A krími referendumon a lakosok 96 százaléka támogatta a félsziget csatlakozását Oroszországhoz, de a Nyugat vitatta az orosz fegyveres erők felügyelete alatt megtartott népszavazás hitelességét, amelyre hivatkozva Oroszország magához csatolta az ukrán területet – emlékeztet az MTI.