Berlinben is a Huawei volt a célpont

Újabb problémákkal bővült az Egyesült Államok és Németország egyébként sem felhőtlen viszonya. Washington már nemcsak a NATO költségvetéséhez való hozzájárulás, a megengedőnek tartott Irán-politika és az orosz gázvezeték miatt vegzálja Berlint, de mára az első helyre került a kínai fenyegetés. A német közvélemény azonban láthatóan nehezen viseli az amerikai nyomásgyakorlást, és vannak arra utaló jelek, hogy az Egyesült Államok épp ellenkező hatást ér el.

Buzna Viktor
2019. 06. 01. 12:48
German Chancellor Angela Merkel acknowledges the applause as she receives an honorary degree during Commencement Exercises at Harvard University in Cambridge
USA-GERMANY/MERKEL Fotó: Brian Snyder Forrás: Reuters
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Pew kutatóintézet és a Körber Alapítvány rendszeresen vizsgálja az amerikai és a német közvéleményt, a kétoldalú kapcsolatokat célzó legutóbbi elemzésük márciusban jelent meg. Az eredmények önmagukért beszélnek: a német válaszadóknak mindössze 24 százaléka gondolja úgy, hogy országuk jó kapcsolatokat ápol az Egyesült Államokkal. A kétoldalú viszony megítélése ráadásul gyorsan romlik, ugyanerre a kérdésre 2017-ben még a válaszadók 42 százaléka reagált pozitívan.

A kutatás szerint a kedvezőtlen tendencia mögött három vitás kérdés áll. A németeknek nem tetszik, hogy Donald Trump amerikai elnök vámokkal nehezíti a két ország közötti kereskedelmet, ahogyan az sem, hogy az Egyesült Államok számon kéri Berlinen a védelmi költségvetését. Zavarja a német polgárokat az is, hogy Washington beleszól az energiapolitikájukba. Németország ugyanis ragaszkodik az Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítéséhez, amivel orosz, nem pedig amerikai nyersanyagot szállítana Európába.

Díszdoktorrá avatta a német kancellárt a patinás egyetem
Fotó: Reuters

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter tegnap érkezett Berlinbe, miután május 7-én – máig tisztázatlan okokból – az utolsó pillanatban lemondta látogatását. Az érintett napirendi pontok alapján aligha enyhül majd a németeket nyomasztó feszültség, az idézett közvélemény-kutatás óta ugyanis újabb kritikákkal bővült a washingtoni álláspont. Első helyre került már a kínai fenyegetettség: ezt Washington szemé­ben a Huawei telekommunikációs multi testesít meg. Heiko Maas német külügyminiszterrel folytatott megbeszélésüket követően Pompeo arról beszélt tegnap: a Huawei részvételével nem lehet megbízható új generációs (5G) távközlési hálózatokat kiépíteni.

– Minden ország szuverén döntése, hogy együttműködik-e a Huaweijel, de mindenkinek meg kell fontolnia, hogy Washington megítélése szerint ez kezelhetetlen kockázatokhoz vezetne – mondta. Az Egyesült Államok úgy véli, a Huaweit a piacaikra engedő országok veszélynek teszik ki infrastruktúrájukat, értelmezésük szerint ugyanis a vállalatot a kínai törvények kötelezik, hogy a rendszereiken továbbított információt megosszák a pekingi kormánnyal.

Pompeo várhatóan útjának három másik európai állomásán, Svájcban, Hollandiában és Nagy-Britanniában is kiemelten kezeli majd a Huawei ügyét. A kínai vállalat az elmúlt hónapokban került a washingtoni diplomácia célkeresztjébe, az amerikai külügyminiszter februárban Budapesten és Varsóban is a kínai multi ellen szólalt fel. Lapunk akkor beszámolt arról, hogy az USA páratlan diplomáciai nyomásgyakorlással próbálja elszakítani európai szövetségeseit Kínától. A feszült helyzetből adódóan előkerült a téma az amerikai külügyminiszter és Angela Merkel kancellár közötti megbeszélésen is. Berlin további vegzálása azonban aligha lesz hatékony eszköz Washington kezében, miközben ugyanis az Egyesült Államokból kiábrándulnak a németek, Kína egyre népszerűbb a körükben.

A washingtoni főkülügyér Heiko Maasszal
Fotó: MTI/EPA/Omer Messinger

A Commerzbank hétfőn ismertetett felmérése szerint a német kis- és középvállalatok vezetőinek mindössze 17 százaléka minősítette kedvezőnek az amerikai piaci körülményeket, miközben harminc százalékuk véli úgy, hogy Kínában kereskedni jó üzlet. A közvélemény változása érződött Merkel csütörtöki beszédében is; a német kormányfő a Harvard Egyetem diplomaosztóján köszöntötte a végzősöket. Merkel a nemzetközi együttműködés szélesítését szorgalmazta, és bár nem nevezte meg az amerikai elnököt, megismételte a Trumppal szembeni korábbi bírálatait, így a piacvédő kereskedelempolitikával szembenieket is. A diákokat a „közönyösség falának ledöntésére” és az elszigetelődés elutasítására biztatta.

Mindezt bizonyára örömmel olvasták Pekingben: a kínai vezetés szintén előszeretettel hangoztatja a szabad kereskedelem fontosságát. Aminek egyébként Berlin az egyik nyertese: Kína Németország legnagyobb kereskedelmi partnere, a berlini MERICS kutatóintézet szerint az EU-n belüli kínai befektetéseknek több mint 22 százaléka érkezik ebbe az országba. Merkelnek ezt a Huaweiről folytatott tárgyalások során is szem előtt kell tartania, főleg, hogy érlelődik az amerikai kampányra adott kínai válaszcsapás. A napokban megjelent hírek szerint Kína az IT-iparágban használt, úgynevezett ritkaföldfémek exportjának korlátozására készül. A Frankfurter Allgemeine Zeitung tegnapi cikke szerint egy ilyen lépés a német gazdaságot is érzékenyen érintené.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.