Évtizedekig nehezedik még migrációs nyomás az EU-ra

Évtizedekig tart még az Európai Unióra (EU) nehezedő migrációs nyomás – figyelmeztetett Fabrice Leggeri, a Frontex uniós határ- és partvédelmi szervezet vezetője a Die Welt című német lapban.

A Die Welt hírportálján hétfőn megjelent interjúban kiemelte, hogy a tartósan megmaradó migrációs nyomás miatt az EU-nak és tagállamainak szorosan együtt kell működniük az unióba igyekvő emberek hazájával, hogy „élhetőbbé váljon az élet” azokban az országokban. „A politikának nem szabad csak a határvédelemre korlátozódnia” – tette hozzá a Frontex igazgatója.

Azzal kapcsolatban, hogy az uniós szervezet egységeit már az EU-n kívül is be lehet vetni, és nemrégiben Albániában végrehajtották az első ilyen külső akciót, elmondta, hogy egyelőre a Balkánra összpontosítanak, és az úgynevezett irreguláris – szabálytalan – migráció elleni fellépés mellett a bűnüldözésben, például a kábítószer- és a fegyvercsempészet elleni küzdelemben támogatják a helyi hatóságokat.

Rövidesen Afrikában is tevékenykedhetnek, ha az Európai Bizottság megállapodást köt bevetésükről az érintett országokkal. Legfőbb céljuk, hogy a líbiai Tripoli térségében kialakítsanak egy központot, ahová visszaszállítják a Földközi-tengeren az EU felé igyekvő hajókból kimentett embereket. Mindez azonban egyelőre elvi lehetőség és csak terv, megvalósításához szükséges, hogy stabilizálódjék a polgárháború sújtotta észak-afrikai ország helyzete és érvényesüljenek az alapvető emberi jogok – fejtette ki Fabrice Leggeri.

A tervezett líbiai Frontex-központ működtetéséhez jól képzett parti őrség is szükséges, ezért támogatják a líbiai parti őrség fejlesztését. Képzési programjaik nemcsak a tengeri mentésről, hanem az emberkereskedelem ellen a szárazföldön és a tengeren folytatott küzdelemről és az emberi jogok betartásáról is szólnak – ismertette.

Elmondta, hogy a Frontex saját repülőgépeivel is jelen van a térségben, megfigyelő repüléseket végeznek, és ha bajba jutott hajóra bukkannak, továbbítják információikat az olasz vagy a máltai hatóságoknak, vagy az észak-afrikai országoknak, hogy minél előbb biztonságba juthassanak a segítségre szoruló emberek.

A civil szervezetek tengeri mentési műveleteiről elmondta, hogy ha a mentőhajók túl közel vannak az észak-afrikai partokhoz, az embercsempész bűnszervezetek visszaélhetnek a helyzettel. Azonban az is egyértelmű, hogy a hajótöröttek mentése kötelesség, és a Frontex meg is akar felelni ennek a kötelességnek. Ezt mutatja, hogy tavaly 37 ezer ember kimentésében vettek részt – mondta a szervezet igazgatója.

A szervezet jövőjéről elmondta, hogy a Frontex „európai határvédelmi hadtest”, és remélhetőleg a tagállamok „közös büszkesége” lesz. A jelenlegi 1500 helyett 10 ezer fővel működik majd, és képességei a határvédelem és a határigazgatás valamennyi területére kiterjednek.

A Frontex kívánja megszervezni és irányítani a következő években a tagállami határvédelmi „kapacitások” modernizációját és a „klasszikus” határellenőrzési műveletek mellett egy sor további tevékenységet is végez majd. Például repülőgépeivel közreműködik az elutasított menedékkérők hazaszállításában és működteti a harmadik országokból – nem EU-s tagállamokból – származó emberek be- és kiutazásának felügyeletét szolgáló Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszert (ETIAS).

A Frontex igazgatója aláhúzta: „nem akarunk erődöt építeni Európából”, a határigazgatásnak az EU külső határát legálisan átlépő évi 700 millió embert is ki kell szolgálnia.

„A modern határvédelem hatékonyságot jelent az irreguláris migráció és a biztonsági fenyegetések elleni küzdelemben, de rövid várakozási időt és magas szolgáltatási színvonalat is” – mondta Fabrice Leggeri.