A külgazdasági és külügyminiszter sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy a közép-európai országok rendkívül erős és egységes támogató álláspontot képviseltek a bővítés mellett, egyes nyugati tagállamok ellenállása miatt azonban nem sikerült egyetértésre jutni.
„Semmifajta fizikai vagy jogi, semmilyen érdemi akadálya nem volt annak, hogy ma döntsünk a csatlakozási tárgyalások megindításáról” – közölte a tárcavezető, aki szerint hazug az érvelés, hogy nem állt rendelkezésre elegendő információ és idő, egyedül a politikai akaraton múlt az ügy.
Szégyenteljesnek minősítette, hogy „taktikai játszmák” zajlottak az időzítéssel, szerinte ugyanis nyilvánvaló, hogy szándékosan késleltették az Európai Bizottság bővítési csomagjának nyilvánosságra hozatalát, hogy azt lehessen mondani, sajnos már nincs idő a mostani ülésig a határozat meghozatalára.
Részben a parlamenti döntés hiányára, részben az idő rövidségére hivatkoztak, ugyan volt egy-két tartalmi érv is, például a szervezett bűnözéssel, a korrupcióval kapcsolatosan, de ezek azért nem elfogadhatóak, mert a folyamat megindítása még nem jelenti az adott országok csatlakozását, amihez valóban még nem állnak fenn a megfelelő körülmények – mutatott rá.
Leszögezte, hogy a döntés hátrányos biztonsági, versenyképességi és gazdasági szempontból is, a pozitív visszaigazolás elmaradása pedig aláássa a hitelességét az EU bővítési politikájának és az integrációra nyitott kormányoknak egyaránt.
Szijjártó Péter elmondta, hogy az uniós külügyminiszteri találkozókon Oroszországot, Perzsa(Arab)-öböl menti arab monarchiákat és Kínát emlegetve gyakorta arról megy a „sírás-rívás”, hogy külső befolyásolási kísérletek zajlanak a Nyugat-Balkánon, azonban kizárólag az EU-n múlik, hogy nem a saját, hanem mások befolyása növekszik.
Kiemelte, hogy Magyarország ettől függetlenül a továbbiakban is mindent megtesz, hogy segítse a térséget az integrációs folyamatban.
