Boris Johnson az Egyesült Királyság új miniszterelnöke

A volt brit külügyminisztert, London egykori polgármesterét II. Erzsébet királynő szerda délután bízta meg kormányalakítással.

London, 2019. július 23. Boris Johnson, a kormányzó brit Konzervatív Párt újonnan megválasztott vezetõje és miniszterelnöke beszél a voksolás eredményhirdetése után a párt londoni rendezvényén 2019. július 23-án. MTI/EPA/Neil Hall Fotó: Neil Hall Forrás: MTI/EPA/Neil Hall

Miniszterelnökként tartott első beszédében Johnson megerősítette azt az álláspontját, hogy Nagy-Britannia a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) október 31-i határnapján kilép az Európai Unióból, mégpedig új, a jelenleginél jobb megállapodással.

Boris Johnson kijelentette ugyanakkor, hogy kormánya „abszolút mértékben garantálja” a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogosultságainak további érvényesülését.

Az uralkodót előzőleg Theresa May, Boris Johnson elődje kereste fel a londoni Buckingham-palotában, és benyújtotta lemondását a kormányfői tisztségről. Ezután Johnson tett látogatást a királynőnél, hogy kormányalakítási megbízást kérjen.

Az őt szállító autókonvojt a Buckingham-palota felé vezető Mall sugárúton a Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi csoport brit tagozatának aktivistái próbálták megállítani, élőláncot kialakítva az úttesten, de a rendőrök néhány másodperc alatt eltávolították a piros pólót viselő demonstrálókat.

A szervezet az akció után bejelentette: aktivistái csak azt próbálták elérni, hogy Johnson írja alá a Greenpeace környezetvédelmi petícióját.

Boris Johnsont a Konzervatív Párt tagsága választotta a párt vezetőjévé Theresa May utódjaként, és mivel a párt kormányon van, a pártvezetői poszton történt váltás a miniszterelnöki tisztség átvételét is jelenti.

Theresa May május végén jelentette be, hogy távozik a Konzervatív Párt és a kormány éléről.

Ennek elsődleges oka az, hogy jóllehet May kormánya tavaly novemberben megállapodást kötött az unióban maradó huszonhét tagállam vezetőivel a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről, a brit parlament azonban ezt azóta háromszor is elutasította.

Johnson – az Egyesült Királyság 55., a 93 esztendős, 67 éve uralkodó II. Erzsébet királynő tizennegyedik miniszterelnöke – a Downing Street-i miniszterelnöki hivatal és rezidencia előtt, kormányfőként tartott első beszédében kijelentette: Nagy-Britannia a brexit október 31-i határnapján kilép az Európai Unióból, „mindenféle további köntörfalazás nélkül”, mégpedig új, a jelenleginél jobb megállapodással.

Johnson alig burkolt éles bírálattal illette elődje brexit-stratégiáját.

A brexitről döntő, 2016-ban tartott népszavazásra utalva kijelentette: Theresa May minden erőfeszítése ellenére még mindig vannak borúlátók, akik az elmúlt három év döntésképtelensége után is úgy gondolják, hogy Nagy-Britannia, a demokrácia hazája nem képes egy demokratikus felhatalmazás teljesítésére.

A kétkedőknek, a búskomorság és a világvége-hangulat gerjesztőinek azonban megint nem lesz igazuk, és ha valaki Nagy-Britannia ellen fogad, arra „az inge is rámegy” – fogalmazott a brit kormányfő.

Johnson – aki a három évvel ezelőtti EU-népszavazás kampányában a keményvonalas brexit-tábor frontembere volt – szerdai beszédében kijelentette: kormánya olyan új brexit-megállapodást köt, amely maximalizálja a kilépés nyújtotta lehetőségeket és lehetővé teszi egy „új, izgalmas”, szabadkereskedelemre és kölcsönös támogatásra épülő viszonyrendszer kialakítását az Európai Unióval.

A brit miniszterelnök kijelentette: maradéktalanul bízik abban, hogy az október 31-ei brexit-határidőig hátralévő 99 napban mindez megoldható.

Boris Johnson szerint a brexit a brit nép alapvető jelentőségű döntése volt, mivel a választók azt akarják, hogy a brit törvényeket olyanok alkossák, akiket ők választanak meg, illetve akiknek visszahívásáról is ők dönthetnek.

A brit miniszterelnök hangsúlyozta ugyanakkor: kormánya „abszolút garanciát” ad arra, hogy a Nagy-Britanniában élő és dolgozó 3,2 millió külföldi EU-állampolgár továbbra is az országban maradhat.

„Önök teljesen biztosak lehetnek abban, hogy az én kormányom alatt megmarad tartózkodási joguk” – fogalmazott közvetlenül a külföldi uniós állampolgárokhoz szólva.

Boris Johnson köszönetet mondott a külföldi EU-polgároknak a brit társadalomnak nyújtott hozzájárulásukért és a Brexit-folyamat eddigi időszakában tanúsított türelmükért.

A brexit-megállapodás legvitatottabb pontjára utalva kijelentette: meggyőződése, hogy lehetséges egy olyan új kilépési megállapodás, amely nem teszi szükségessé a fizikai ellenőrzés újbóli meghonosítását Észak-Írország és Írország határán.

Hozzátette: kormánya elutasítja bármiféle határellenőrzés lehetőségét, mégpedig úgy, hogy az újbóli ellenőrzés elkerülésére nem lesz szükség a brexit-megállapodásban foglalt tartalékmechanizmusra (backstop), amely vámuniós viszonyrendszerben tartaná az Egyesült Királyságot a kétoldalú szabadkereskedelmi egyezmény késedelme esetén.

A brit miniszterelnök szerint azonban Nagy-Britanniának fel kell készülnie arra a „távoli valószínűségű” lehetőségre is, hogy az EU nem lesz hajlandó erről tárgyalni, és így megállapodás nélküli kilépésre kényszeríti Nagy-Britanniát.

Az Európai Unió vezetői rendre leszögezik hivatalos nyilatkozataikban, hogy nem lehetséges a brexit-megállapodás újratárgyalása, és nincs mód a backstop mechanizmus eltávolítására a kilépés feltételrendszerét rögzítő egyezményből.

Szerdai beszédében Johnson egyenes utalást tett arra, hogy megállapodás nélküli brexit esetén kormánya nem teljesíti az EU-val szemben még fennálló, 39 milliárd fontra (14 300 milliárd forintra) becsült brit pénzügyi kötelezettséget, mondván: ez a 39 milliárd font lesz a brit gazdaság működését biztosító „kenőanyag” rendezetlen kilépés esetére.