Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Az első és mindmáig egyetlen irodalmi Nobel-díjas arab szerző emlékének szentelt múzeumot Inesz Abdel-Dajem kulturális és Haled Elanani műemlékvédelmi miniszter adta át a kairói óvárosban egy felújított 18. századi épületben.
A műemlékvédelmi minisztérium közleménye szerint azért esett a választás a történelmi al-Azhar negyedben lévő helyre, mert közel van ahhoz a házhoz, ahol az író 1911 december 11-én született.
A múzeumban megtekinthetők Mahfúz könyvei, azok fordításai, egyes regényeinek kézirata, kitüntetései és bizonyos személyes tárgyai. Az egyiptomi hatóságok már az író halála évében, 2006-ban elhatározták a múzeum létrehozását, de előbb a bürokrácia, 2011 után pedig a bizonytalan politikai helyzet miatt szenvedett késedelmet a megnyitása.
Nagíb Mahfúz a múlt századi arab irodalom egyik legnagyobb alakja. Írói pályáját 1936-ban elbeszélésekkel és három történelmi regénnyel kezdte, a fáraók korának történetét allegóriaként használva bírálta kora egyiptomi társadalmát.
Ezután születtek meg az arab regény történetében korszakalkotó jelentőségű kritikai realista művei, az úgynevezett Kairó-regények: 1945-ben Az új Kairó, 1947-ben a Midaq-sikátor, 1949-ben egyetlen magyarul is megjelent regénye, az Útvesztő.
A nagy áttörést az 1951-57 között írt trilógia – A két palota közt, A vágy palotája és az Esz-Szukkarija utca – hozta meg, amely egy család sorsát követik nyomon az 1920-as évektől az 1940-es évek végéig, Mahfúz a kiváló jellemábrázolás mellett szemléletesen mutatja be az intellektuális adottságok, a társadalmi háttér és a politikai viszonyok kölcsönhatását.
Mahfúz 1988-ban az arab írók közül elsőként kapta meg az irodalmi Nobel-díjat. Az indoklás méltatta kivételes regényírói kvalitásait, kiemelte, hogy regényeiben a részletek gondos kidolgozásában, az éles szemű valóságábrázolásban, munkáinak sokoldalú értelmezhetőségében nyilvánulnak meg az általános emberi értékek.
Az egyiptomi író hét évtizedes pályafutása alatt 34 regényt, több mint 350 novellát, több tucat filmforgatókönyvet, öt színművet írt, számosat közülük megfilmesítettek. Műveinek középpontjában általában az arab ember nyomorúsága, tragédiája áll, s fontos témája a szabadság keresése egy felfordult, érték nélküli világban.
Az író már 83 éves volt, amikor lakása előtt nyakon szúrta egy iszlámista fanatikus. Jobb karja a kórházi kezelés ellenére részlegesen béna maradt, élete utolsó éveiben majdnem teljesen vak is volt.
Nagíb Mahfúz 2006. augusztus 30-án, 94 éves korában halt meg.
Még éjszaka irány Erdély! – írta közösségi oldalán közzétett bejegyzéséhez a miniszterelnök.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának közel-keleti helyzettel foglalkozó nyílt vitáján Szijjártó Péter leszögezte, hogy Közép-Európa biztonsága szorosan összefügg a Közel-Kelet biztonságával, s ekként Magyarország többszörösen is érdekelt abban, hogy a béke és a stabilitás visszatérjen a régióba.
A Mi a világrend jövője? című tusványosi panelbeszélgetésen neves szakértők vizsgálták a globális világrend átalakulását, a liberalizmus jövőjét és a nemzetállami szuverenitás szerepének megerősödését a nemzetközi politikában.
Az egyik emberrabló először a táskájánál fogva megragadta a srácot, majd elszakította a pólóját.
Még éjszaka irány Erdély! – írta közösségi oldalán közzétett bejegyzéséhez a miniszterelnök.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának közel-keleti helyzettel foglalkozó nyílt vitáján Szijjártó Péter leszögezte, hogy Közép-Európa biztonsága szorosan összefügg a Közel-Kelet biztonságával, s ekként Magyarország többszörösen is érdekelt abban, hogy a béke és a stabilitás visszatérjen a régióba.
A Mi a világrend jövője? című tusványosi panelbeszélgetésen neves szakértők vizsgálták a globális világrend átalakulását, a liberalizmus jövőjét és a nemzetállami szuverenitás szerepének megerősödését a nemzetközi politikában.
Az egyik emberrabló először a táskájánál fogva megragadta a srácot, majd elszakította a pólóját.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Még éjszaka irány Erdély! – írta közösségi oldalán közzétett bejegyzéséhez a miniszterelnök.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának közel-keleti helyzettel foglalkozó nyílt vitáján Szijjártó Péter leszögezte, hogy Közép-Európa biztonsága szorosan összefügg a Közel-Kelet biztonságával, s ekként Magyarország többszörösen is érdekelt abban, hogy a béke és a stabilitás visszatérjen a régióba.
A Mi a világrend jövője? című tusványosi panelbeszélgetésen neves szakértők vizsgálták a globális világrend átalakulását, a liberalizmus jövőjét és a nemzetállami szuverenitás szerepének megerősödését a nemzetközi politikában.
Az egyik emberrabló először a táskájánál fogva megragadta a srácot, majd elszakította a pólóját.
Több száz ukrán tüntetett Kijevben, miután a parlament megszavazta, Volodimir Zelenszkij elnök pedig aláírta azt a törvénymódosítást, amely nagyobb ellenőrzést biztosít hivatalának a korrupcióellenes szervek felett.
Az előző negyedszázadban monolit hatalmi rendszert építettek ki Brüsszelben, ami most töredezik – fogalmazott Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője az Alapjogokért Központ által szervezett
Vesztegetés közben érték tetten.
Csaknem 130 ezren jelentkeztek idén a felsőoktatásba.
Az egyik emberrabló először a táskájánál fogva megragadta a srácot, majd elszakította a pólóját.
Több száz ukrán tüntetett Kijevben, miután a parlament megszavazta, Volodimir Zelenszkij elnök pedig aláírta azt a törvénymódosítást, amely nagyobb ellenőrzést biztosít hivatalának a korrupcióellenes szervek felett.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
