Terror árnya vetül a kabuli kampányhajrára

Noha a korábbi hírek csak két halottról szóltak, legalább húszan életüket vesztették a vasárnapi kabuli terrortámadásban. Az afgán fővárosban ez volt az ötödik terrortámadás ebben a hónapban, amelyet a szeptemberben esedékes elnökválasztás kampányidőszakának első napjára időzítettek. A merényletet senki nem vállalta magára: a tálibok és az Iszlám Állam is állhat a vérengzés mögött.

Kabul, 2019. július 29. Terrortámadás után az afgán biztonsági erõk emberei Kabulban 2019. július 29-én. Az elõzõ nap fegyveresek pokolgépet robbantottak, majd megrohamozták az afgán elnök alelnökjelöltje, Amrullah Száleh pártjának székházát. Legalább húsz ember, köztük négy rendõr és négy támadó életetét vesztette, ötvenen megsebesültek. Száleh sértetlen maradt. MTI/AP/Rahmat Gul Fotó: Rahmat Gul

Legkevesebb húsz halálos áldozata és ötven sebesültje van annak a kabuli terrortámadásnak, amelyet Amrullah Szálehnek, a hivatalban lévő afgán államfő alelnökjelöltjének irodája ellen hajtottak végre Kabulban – közölte tegnap a belügyminisztérium szóvivője.

Száleh pártjának, a Zöld Trendnek a székhelyét fegyveresek egy csoportja rohamozta meg vasárnap, miután az épület mellett egy autóba rejtett pokolgépet robbantottak. A detonáció olyan erős volt, hogy szinte az egész fővárosban hallani lehetett. A robbanást közel hatórás tűzharc követte, amelyet a biztonságiak az épületbe behatolt terroristákkal vívtak.

Hétfői közlések szerint a biztonsági erők valamennyi támadóval végeztek. A halottak között négy rendőr is van. Az alelnökjelöltet, Amrullah Szálehet sikerült épségben kimenekíteni és biztonságba helyezni – adta hírül az afgán belügyminisztérium. Az elnökjelölttel együtt több mint 150 polgári személyt sikerült evakuálni az épületből.

Az akció elkövetőjeként egyelőre semmilyen szervezet nem jelentkezett: lehetséges elkövetőkként mind a tálib felkelők, mind pedig az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet emberei szóba jöhetnek. Az Afganisztánt 1996-tól a 2001-es nemzetközi beavatkozásig irányító tálib szélsőségesek az ország jelentős részén komoly befolyással bírnak.

Az ország területén lévő amerikai erők távozását és olyan kabuli vezetés létrehozását akarják elérni, amely az iszlám általuk vallott, radikális felfogását követi. Az Iszlám Állam is egyre nagyobb erővel van jelen a közép-ázsiai országban, bár szakértők szerint a dzsihadista szervezet messze van attól, hogy olyan stabil bázist építsen magának, mint korábban Irakban vagy Szíriában, sőt: tulajdonképpen csak két tartományban sikerült megvetnie a lábát, és a tálibokkal is igen fagyos kapcsolatot tart fenn.

A terrortámadás a szeptember ­28-án esedékes afganisztáni elnökválasztás kampányidőszakának első napján történt. Tizennyolc jelölt verseng a szavazók támogatásának elnyeréséért.

A legnépszerűbb jelöltek között van az államfői tisztséget jelenleg betöltő Asraf Gáni. Alelnökjelölt-választottja, Amrullah Száleh korábban az afgán hírszerzés főnöke volt, és azután alapított saját pártot, hogy Hamid Karzai korábbi államfő 2010-ben leváltotta őt a hírszerzés éléről. A terrortámadás után Asraf Gáni elnök Twitter-üzenetben közölte, hogy a támadásban alelnökjelöltje sértetlen maradt.

A vasárnapi támadás az ötödik nagy terrortámadás volt az afgán fővárosban júliusban és a 15. az év eleje óta. Az említett támadásokban közel száz ember halt meg és 587 megsebesült.