Elítélték a chemnitzi gyilkosság elkövetőjét

Az országba menedékkérőként érkezett férfi és nemzetközi körözés alatt álló iraki tettestársa tavaly augusztus 26-án leszúrt egy kubai származású német állampolgárt.

A chemnitzi tartományi bíróság bizonyítottnak találta, hogy az országba menedékkérőként érkezett 24 éves férfi és nemzetközi körözés alatt álló iraki tettestársa tavaly augusztus 26-án hajnalban leszúrt egy 35 éves kubai származású német állampolgárt, és súlyosan megsebesített egy másik férfit.

A vádlottat emberölésért és súlyos testi sértésért kilenc év hat hónap szabadságvesztésre ítélték.

Az ügyészség tíz év börtönbüntetés kiszabását indítványozta. A védelem a vádlott felmentését kérte. Az ítélet nem jogerős. Kihirdetése után a szíriai férfi ügyvédei bejelentették, hogy fellebbeznek.

A bűncselekmény esetenként erőszakba torkolló demonstrációk nemzetközi figyelmet kiváltó sorozatához vezetett a Szászország tartománybeli városban, és feszültséget okozott a szövetségi kormányt alkotó pártok – a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor testvérpárt Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) – között.

Az eset napján, 2018. augusztus 26-án nem bejelentett tüntetést tartottak Chemnitz központjában. A legnagyobb német lap, a Bild a hírportálján a megmozdulásról akkor azt írta, hogy a demonstrálók csoportja dühöngő tömeggé változott. Kiemelték, hogy „hihetetlen jelenetek játszódtak le: radikálisok külföldinek tartott emberekre vadásztak”.

Erőszakos cselekmények másnap, augusztus 27-én is történtek, az időközben nyilvánosságra került részletek szerint megtámadtak egy zsidó vendéglőt és az SPD híveinek egy csoportját. Ezeket a cselekményeket a német nyilvánosságban az elkövetők idegenellenességének és szélsőjobboldali, jobboldali radikális nézeteinek tulajdonították.

Angela Merkel kancellár és szóvivője egy videofelvétel alapján hajtóvadászatként jellemezte a 2018. augusztus 26-i spontán tüntetéseken történteket. A szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) vezetője, Hans-Georg Maassen nyilvánosan kétségbe vonta ezt az értékelést. Kijelentése feszültséget keltett a koalícióban. A BfV vezetőjét az üggyel összefüggésben 2018 novemberében nyugállományba helyezték.

Michael Kretschmer, Szászország CDU-s miniszterelnöke is hangsúlyozta, hogy nem volt „csőcselék és hajtóvadászat vagy pogrom” Chemnitzben. A politikus a drezdai tartományi gyűlés (Landtag) egy 2018. szeptemberi ülésén – amelyet a késelés áldozatának emlékére egyperces néma tiszteletadással kezdtek – aláhúzta, hogy a történteket csak akkor lehet feldolgozni, ha az általánosítás helyett a tárgyilagosság nyer teret.

Így tudomásul kell venni, hogy nem a többséget képviselik mindazok, akik erőszakoskodtak, gyűlölködtek, vagy éppen náci üdvözlésre lendítették karjukat a menedékkérőként érkezett emberek által elkövetett bűncselekmény miatt tartott demonstrációkon. Ezek a tüntetők szélsőjobboldaliak voltak, a szélsőjobb pedig a német „társadalmat fenyegető legnagyobb veszély” – mondta a tartományi kormányfő, hozzátéve, hogy az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű jobboldali ellenzéki párt a tüntetéseken betöltött szerepe révén „a jogrenden kívülre helyezte magát”.