Johnson: A kilépés késleltetése elodázhatja a megfelelő megállapodást

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint a Brexit (a brit EU-tagság megszűnésének) késleltetése megakadályozhatja, hogy biztosítsák azt a megállapodást, amelyre szerinte Nagy-Britanniának szüksége van.

Brit parlamenti képviselők egy csoportja a bíróságon próbálja megakadályozni, hogy Johnson a parlament felfüggesztésével, megállapodás nélkül vezesse ki az Egyesült Királyságot az EU-ból a Brexit jelenleg érvényes október 31-i határnapján.

„Attól tartok, hogy minél inkább azt gondolják barátaink és partnereink elméjük hátsó zugában, hogy a Brexit megállítható, hogy az Egyesült Királyság benn tartható a parlament által, annál kevésbé valószínű, hogy (Brüsszel részéről) megadják nekünk azt a megállapodás, amelyre szükségünk van” – mondta Johnson a Sky News brit televízió hírcsatornának.

Hozzátette: ha kudarcot vallanak azzal, „hogy elhagyják az Európai Uniót, ahogy azt megígérték a szavazóknak” a Brexitről tartott népszavazáson, „az tartós és végzetes kárt okozna a nagy pártoknak ebben az országban”.

„Nem bocsátanák meg ennek a politikai generációnak, hogy nem tartotta be ezt az ígéretet” – fogalmazott.

Pénteken egy skót bíróság elutasította, hogy azonnal döntsön egy kereset ügyében, amelyet a parlament Johnson által kezdeményezett felfüggesztésének megakadályozására nyújtottak be, ugyanakkor három nappal előbbre hozta az üggyel kapcsolatos teljes körű meghallgatást szeptember 3-ára, az „igazságszolgáltatása érdekére” hivatkozva.

Johnson két napja kérelmezte a parlamenti munka felfüggesztését II. Erzsébet királynőtől, ami ellenzéki képviselők szerint kísérlet arra, hogy a parlament ne tudja megakadályozni a megállapodás nélküli brit kilépést az Európai Unióból. A királynő jóváhagyta a kérelmet. A közlés szerint a brit törvényhozás munkáját szeptember 9-étől vagy 12-étől függesztik fel bő egy hónapra, október 14-éig.

Keményvonalas Brexit-párti politikusok elsősorban az ír-szigeti határ átjárhatóságát szavatoló vészmegoldást kifogásolják abban a megállapodásban, amelyet tavaly novemberben kötött a brit kormány az Európai Unióval. Ezt a kiválási megállapodást a brit parlament alsóháza háromszor is elutasította.

Az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország és az Ír Köztársaság határa a brit kiválás után az EU külső határa lesz, de a határ átjárhatósága a több évtizedes, ír-szigeti fegyveres konfliktust lezáró, úgynevezett nagypénteki megállapodás egyik sarokköve. Ennek szavatolására állapodott meg London és Brüsszel arról, hogy amíg nem születik jobb megoldás, addig Észak-Írország nagyrészt része marad az uniós egységes piac szabályrendszerének, és az ország egésze közös vámterületet alkot az Európai Unióval.

Johnson a BBC brit közszolgálati televíziónak nyilatkozva pénteken azt mondta: szerinte az EU vezetői már „nagy vonalakban” láthatják, mire van szükség ahhoz, hogy hozzásegíthessék Nagy-Britanniát és Brüsszelt egy új Brexit-megállapodás eléréséhez. Részletekbe azonban ezúttal sem bocsátkozott arra vonatkozóan, hogy az eddigi megállapodás helyett mit akar elérni.