A Pentagon jelentése szerint a terrorszervezet annak köszönheti újjáéledését, hogy a helyi erők képtelenek hosszú távon megtartani az általuk elfoglalt területeket. Az Iszlám Állam stratégiája az, hogy rajtaütésszerű támadásokkal és öngyilkos merényletekkel Irakban és Szíriában is zűrzavart keltsen. A csoport éppen múlt héten ölte meg az iraki biztonsági erők hét tagját két különböző támadásban.

Fotó: Reuters
Az iraki kormány 2017 decemberében jelentette be, hogy győzelmet aratott a szélsőségesek fölött, akik egykor jelentős területeket tartottak ellenőrzésük alatt, úgynevezett kalifátust építettek ki Irakban és Szíriában. Donald Trump amerikai elnök pedig tavaly év végén hirdetett totális győzelmet az Iszlám Állam felett Szíriában. Egyes elemzők szerint az iszlamisták feléledéséhez köze lehet az amerikai részleges csapatkivonásnak, amelynek értelmében idén tavasszal mintegy ezer amerikai katona hagyta el Szíriát, és azóta mintegy ezren maradtak. A Pentagon-jelentés eközben 14 és 18 ezer közé teszi az Iszlám Állam harcosainak a jelenlegi számát Irakban és Szíriában.
Állami szervezetként, kalifátusként megsemmisült az Iszlám Állam, mostanra „hagyományos” terrorszervezetté vedlett vissza, amely konspirál, kis sejtekben működik, rajtaütéseket, merényleteket, emberrablásokat hajt végre – mondta lapunk megkeresésére Wagner Péter. A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója közölte: Irakban a harcosok a civilizációtól messze vannak, sivatagokban, barlangokban, hegységekben, ez megnehezíti a felszámolásukat.
– Az Iszlám Állam annak idején azért tudott létrejönni, úgynevezett kalifátust létrehozni, mert egy időben Irakban és Szíriában is összeomlott a központi hatalom ezeken a területeken, és megvoltak a kívülről történő elérés feltételei is, hiszen Törökország felől sokáig szabadon tudtak beáramlani a külföldi önkéntesek – emlékeztetett a szakértő, aki szerint az Iszlám Állam sikeressége most is attól függ, hogy a helyi, állami szervezetek mennyire hatékonyan tudják felvenni vele a harcot.