Ideges reakciók Törökország észak-szíriai offenzívájára

Széles körű nemzetközi tiltakozás követi Törökország offenzíváját az észak-szíriai térségben. Angela Merkel német kancellár a hadművelet leállítását követeli, közben Manfred Weber néppárti frakcióvezető egységes Európai Unió-szankciókat sürget. Washington és Teherán is felajánlotta közvetítői szerepét a helyzet rendezésében, Vlagyimir Putyin orosz elnök ma Szaúd-Arábiába látogat.

Elégedett ellenzéki harcos. Újabb menekülthullám indulhat Fotó: Reuters

– Ha valaki azt hiszi, hogy fenyegetésekkel eltántoríthatja Törökországot a szíriai hadművelet folytatásától, az nagyon téved – ezekkel a szavakkal rea­gált Recep Tayyip Erdogan török elnök tegnap az Ankara megbüntetését szorgalmazó nemzetközi véleményekre. Törökország és szövetségese, a Szíriai Nemzeti Hadsereg ellenzéki fegyveres csoport szerdán indította el a Béke Forrása fedőnevű offenzíváját a Népvédelmi Egységek nevű kurd milícia, valamint az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet ellen.

Mindez napokkal azután történt, hogy az Egyesült Államok kivonult a térségből, magára hagyva korábbi szövetségesét, az Iszlám Állam ellen harcoló kurdokat. A hétvégén felgyorsultak az események, Erdogan tegnapi bejelentése szerint hadseregük 109 négyzetkilométert vont ellenőrzése alá Északkelet-Szíriában, mint fogalmazott, 490 „terroristát” már harcképtelenné tettek. Az ENSZ tegnapi közlése szerint eddig 130 ezer ember menekült el Törökország offenzívája elől és becslésük szerint további négyszázezer elvándorlóra lehet számítani. A hírek szerint történt egy politikai gyilkosság is. Egy 35 éves kurd politikusnőt, Hervin Haláfot és sofőrjét kirángatták az autójából, majd a helyszínen agyonlőtték a törökök támogatását élvező helyi milíciák.

Az offenzíva széles körű nemzetközi tiltakozást váltott ki. Németország és Franciaország is megtiltotta a Törökországgal folytatott fegyverkereskedelmet, felfüggesztve minden olyan eszköz szállítását, amit Ankara a szíriai hadműveletben bevethet. Angela Merkel német kancellár telefonon beszélt Erdogannal, a hadművelet azonnali leállítását sürgetve. Az Európai Unió tagállamai a külügyminiszterek mai találkozóján a Törökország elleni gazdasági szankciókról egyeztetnek. Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) euró­pai parlamenti (EP-) frakcióvezetője is szankciókat követelt.

– Kedves Erdogan, készen állunk tárgyalni megoldásokról, és partneri kapcsolatot akarunk, de nem tűrjük a zsarolást, és gazdasági következményeket von maga után, ha továbbra is ezen az agresszív úton jársz – fogalmazott tegnap Weber.

Elégedett ellenzéki harcos. Újabb menekülthullám indulhat
Fotó: Reuters

Reagált az Egyesült Államok külügyminisztériuma is, kifejezetten problémásnak minősítve a török hadműveletet. Mint írták, az offenzíva következtében az észak-szíriai helyzet tovább destabilizálódott, a kurd politikusnő meggyilkolását pedig külön vizsgálják. Többen egyébként Donald Trump amerikai elnököt hibáztatják a helyzet kialakulása miatt, erre reagálva Mike Pompeo amerikai külügyminiszter már korábban közölte: Washington nem adott zöld jelzést Ankarának az offenzíva megindítására. Később Lindsey Graham republikánus szenátor a kurdok elárulásáról beszélt.

– A döntés, hogy Szíriát Oroszország, Irán és Törökország gondjára bíztuk, nagy lendületet ad az iszlám szélsőségeknek – mondta Graham.

Tegnap Trump is megszólalt az ügyben, az amerikai elnök megvédte korábbi döntését. – Haza kell hoznunk nagyszerű hősein­ket, katonáinkat – mondta, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok nem vívhat végeláthatatlan háborúkat. Trump ugyanakkor bejelentette, ötvenmillió dollár gyorssegélyt biztosít szíriai keresztények és más vallási kisebbségek megsegítésére. Az amerikai elnök korábban azt is felajánlotta, hogy közvetítő szerepet vállal a helyzet rendezésében, ezt azonban Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter elutasította. Ankara elutasítóan reagált Irán felajánlására is.

Részt vehet ugyanakkor a térségbeli helyzet rendezésében Oroszország. Vlagyimir Putyin orosz elnök interjút adott a szaúdi al-Arabíja televíziónak, amelyben elmondta, Oroszországnak jó kapcsolatai vannak mind Iránnal, mind az arab országokkal. Hozzátette, azoknak az erőknek, amelyek illegitim módon vannak jelen bármely szuverén állam – jelen esetben Szíria – területén, távozniuk kell. Kapóra jön Putyin elnöknek, hogy ma és kedden Szaúd-Arábiá­ba és az Egyesült Arab Emírségekbe látogat. A két öböl menti állam is tagja az Arab Ligának, a nemzetközi szervezet inváziónak minősítette Törökország támadását.