Nobel-díj az etióp békéért

Különösen az Etiópia és Eritrea közötti határvita megoldásában játszott meghatározó szerepével indokolta a Nobel-békedíjat odaítélő bizottság, hogy idén az etióp kormányfő kapta az elismerést.

Több mint háromszáz jelöltet, közöttük a klímaaktivista Greta Thunberget előzte meg az ország miniszterelnöke Fotó: Mike Theiler Forrás: Reuters

Különösen az Etiópia és Eritrea közötti határvita megoldásában játszott meghatározó szerepével indokolta pénteken a Nobel-békedíjat odaítélő norvég bizottság, hogy idén Abij Ahmed Ali etióp kormányfő kapta az elismerést.

– Egy békés, stabil és sikeres Etiópia számos pozitív hatással is jár majd – mondta Berit Reiss-Andersen, a testület elnöke, hozzátéve, a díjjal egyben bátorítják a miniszterelnök arra irányuló szándékát, hogy jövőre demokratikus választásokat tartsanak a 107 milliós kelet-afrikai országban, az egész kontinens egyik stratégiai súlypontjában. – Ezt a kitüntetést Afrika kapta, Etiópia kapta, és azt gondolom, hogy pozitív hatással lesz a többi afrikai ország vezetőjére a kontinens békefolyamatában – fogalmazott Abij Ahmed Ali abban a telefonbeszélgetésben, amelyben Reiss-Andersen gratulációját fogadta. „Egész nemzetünk nagyon büszke”, írta Twitter-oldalán az etióp kormányfői hivatal. A díjazottnak sorra gratuláltak az afrikai államfők. – Emlékeztető ez, hogy a béke az egyik legalapvetőbb összetevője Afrika sikerének – mondta Nana Akufo-Addo ghánai elnök.

A kilencmillió svéd koronával (275 millió forint) járó Nobel-békedíjat december 10-én, a kitüntetést megalapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át Oslóban. Idén 301 jelölt közül válogattak. Abij Ahmed Alit az esélyesek között emlegették, de előzőleg a fogadóirodáknál a legvalószínűbbnek azt tartották, hogy Greta Thunberg svéd éghajlatvédelmi aktivista lesz a díjazott. A diáklány nemrég megkapta az alternatív Nobel-díjnak nevezett Right Livelihood elismerést. Tavaly is részben az afrikai erőfeszítéseket ismerték el a Nobel-békedíjjal. Akkor Denis Mukwege kongói orvos volt az egyik kitüntetett, aki a tömeges nemi erőszak áldozatává vált nők kezelésére specializálta magát. Az oromo népcsoporthoz tartozó, 43 éves Abij Ahmed Ali életrajza szerint muszlim apától és keresztény anyától született, az utóbbi vallást gyakorolja, egy pünkösdista közösségben aktív. Ahogy anyja, felesége is az amhara népcsoporthoz tartozik, három lányuk és egy nevelt fiuk van. A miniszterelnök középiskolás volt, amikor bátyját megölték, ezért 15 évesen csatlakozott a monarchiát követő vörös terror, a Derg elnevezésű marxista–leninista junta elleni mozgalomhoz. A rezsim bukása után lépett be a hadseregbe. Diplomáit – részben Amerikában – számítástechnikából és vezetéselméletből szerezte, majd biztonságpolitikai területen doktorált. Több kelet-afrikai nyelv mellett angolul is beszél, és a fitnesz megszállottjának tartják.

Több mint háromszáz jelöltet, közöttük a klímaaktivista Greta Thunberget előzte meg az ország miniszterelnöke
Fotó: Reuters

A kelet-afrikai ellenségeskedések egyik leágazásaként Eritrea – amely 1993-ig Etiópia egyik tartománya volt – függetlenségi harc árán kivált belőle, majd a két ország bő két éven keresztül háborút is vívott, amely legalább százezer halálos áldozatot követelt. A közelmúltig ellenséges viszonyban álltak egymással. A diplomáciai olvadás közöttük csak 2018 nyarán indult meg, amikor Abij Ahmed Ali Etiópia új, reformista miniszterelnökeként bejelentette, teljes mértékben elfogadja a két ország között 2000-ben, Algírban megkötött békemegállapodás feltételeit. Ezeket a korábbi addisz-abebai kormányok elutasították. Most azonban két évtized után találkozhatott a két ország vezetője, kölcsönösen újranyitották nagykövetségeiket, és a hadiállapot megszűnésével az etióp légitársaság is felújította eritreai járatát. Abij Ahmed Ali és Iszajasz Afeverki eritreai elnök tavaly Dzsiddában békemegállapodást írt alá kiegyezésük megerősítéseként. Az etióp belpolitikában Abij Ahmed Ali szakított elődjeinek autoriter kormányzási stílusával – emlékeztetnek hírügynökségek. Több ezer politikai foglyot engedett szabadon, feloldotta a betiltott politikai pártokra kirótt korlátozó intézkedéseket és nemzeti megbékélési bizottságot hozott létre. Erőfeszítéseit azonban továbbra is beárnyékolják a belső ellenségeskedések, valamint a dzsihadista veszély. Szeptemberben az asz-Szabab és az Iszlám Állam terrorszervezetekhez tartozó, merényletekre készülő iszlamistákra csaptak le a hatóságok.

Felemás kolumbiai béke

Három évvel ezelőtt Kolumbia akkori elnöke, Juan Manuel Santos kapott Nobel-békedíjat azért, mert sikerült megállapodást kötnie a Kolumbia Forradalmi Fegyveres Erői (FARC) gerillaszervezettel. Ezzel lezárta azt az 52 éve húzódó fegyveres konfliktust, ami több mint 260 ezer ember halálát okozta és milliókat kényszerített otthonuk elhagyására.

Santos akkor már négy éve folytatott titkos tárgyalásokat Kubában a szervezet vezetőivel, ám a Nobel-díj kicsit megelőzte a békekötést. Az elnök 2016 októberének elején részesült a kitüntetésben, néhány nappal azután, hogy a lakosság népszavazáson szűk többséggel elutasította a megállapodásban foglaltakat. Az állampolgárok szerint a megállapodás túl engedékeny volt a gerillákkal szemben, a béke ugyanis nemcsak amnesztiát, hanem parlamenti helyeket is garantált a politikussá váló volt harcosoknak.

A FARC-szal kötött békét végül úgy sikerült elérnie Santosnak, hogy a megállapodást néhány kisebb módosítással novemberben átvitte a parlamenten. Mintegy hétezer gerilla szolgáltatta át fegyvereit az ENSZ illetékeseinek, és a FARC politikai párttá alakult. Akadtak azonban, akik nem értettek egyet a feltételekkel, nem akartak lemondani a kábítószer-kereskedelemből származó bevételekről, ezért kiléptek a szervezetből. A kisebb csoportok közötti vetélkedés pedig újabb kihívás elé állította a kormányt, amely hajtóvadászatot indított a disszidensek ellen. A fegyveres akciók azonban folytatódtak: a békekötés óta legalább 150 békét választó volt gerillát öltek meg ismeretlen tettesek, és legalább 630 békeaktivistát is meggyilkoltak, számolt be az Indepaz bogotai kutatóintézet.

Augusztus végén arculcsapásként érte a venezuelai közvéleményt, hogy két korábbi gerillavezér videóüzenetben bejelentette, visszatérnek a háborúhoz, mivel Iván Duque jelenlegi elnök nem tartja magát a megállapodáshoz. A videó egyik felszólalója a béketárgyalás vezetője, Iván Márquez volt. Jelezték, egy új gerillaszervezetet alapítanak, hogy folytassák a harcot a kormány ellen. A biztonsági erők szerint mintegy 2200 harcosuk lehet. A bejelentést üdvözölte a kisebb gerillaszervezet, a Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (ELN), amellyel a kormány béketárgyalásai februárban akadtak meg, amikor a szervezet egy rendőr-akadémián 22 fiatallal végzett.

Kolumbiában október végén tartanak helyhatósági választásokat, és a hírekben egyre kongatják a vészharangokat, hogy több száz önkormányzati vezető van halálos veszélyben a korábban gerillák által ellenőrzött régiókban. Santos mindenesetre optimista, és jelezte, hogy az egykori bűnszervezet 90 százaléka továbbra is támogatja a békemegállapodást. „A harc a békéért folytatódik!” – írta Twitter-üzenetben a volt elnök. (Z. R.)