Az EPP-nek szüksége van a Fideszre

Biztos vagyok benne, hogy az Európai Néppárt (EPP) egyetlen tagpártot sem fog kizárni soraiból, különösen nem a Fideszt – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Milan Zver, a Szlovén Demokrata Párt (SDS) európai parlamenti képviselője. A Janez Janša volt szlovén miniszterelnök vezette jobboldali tömörülés politikusa ezt azzal indokolja: a legnagyobb európai pártcsalád nem lehet többé sikeres, ha éppen az egyik legsikeresebb tagpártját veszíti el.

A szlovén politikus szerint a magyarok maradni fognak Fotó: Európai Parlament

– A várakozásoknak megfelelően tegnap az Európai Parlament jóváhagyta az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottságot. Milyen kihívásokkal kell szembenéznie a testületnek?

– Az új bizottság nem lesz könnyű helyzetben, egyébként pedig az Európai Néppártnak (EPP) a testületen belüli pozíciója kedvezőtlenebb lett a korábbi évekhez képest. A 26 biztosból mindössze kilencet adott a pártcsaládunk, ha a bizottság elnökét nem számítjuk. Közben pedig látjuk és érezzük, hogy az Emmanuel Macron francia elnök hívei uralta liberálisok, illetve a szocialisták is egyre nagyobb szeletet akarnak a tortából. A korábbiakhoz képest így jelentősen nehezebb lesz az EPP érdekeinek érvényesítése. Von der Leyennek nem lesz egyszerű tartania a bizottságon belüli egyensúlyt.

A szlovén politikus szerint a magyarok maradni fognak
Fotó: Európai Parlament

– A bizottságon belüli megosztottság éppúgy megjelenik a parlamentben is, sőt a néppártnak is akadhat ezzel kapcsolatos tennivalója.

– Ez igaz, de az EPP hatalmas pártcsalád, évtizedek óta az Európai Unió legerősebb tömörülése. Mindig is széles spektrumot megjelenítő közösség volt, egyszerre adva teret többféle nézetnek és értéknek. Olykor ez azt eredményezi, hogy bizonyos kérdésekben a párton belül is megjelenik a jobb- és a baloldal közötti megosztottság, de erre szükség is van, hiszen a néppárt egyediségét éppen az adja, hogy a konzervatívabb és a liberálisabb tagpártok egyaránt a saját perspektívájukból törekednek a jobbközép irányultságú kompromisszumra. Ott vannak például a skandináv és a Benelux államok liberális értékeket valló törpepártjai, a másik oldalon pedig vagyunk mi, a náluk jócskán konzervatívabb beállítottságú kelet-közép-európai pártok, amelyek tagadhatatlanul erős elemei a szövetségnek. Donald Tusk, az EPP új elnöke nem véletlenül hangsúlyozta a múlt heti kongresszuson: a pártcsaládnak elengedhetetlen, hogy megtalálja az egyensúlyt ezen pólusok között.

– Mi vezetett odáig, hogy ez az egyensúly az elmúlt években szinte teljesen megbomlott?

– A szomorú igazság az, hogy az elmúlt tíz évben az EPP sokat veszített az erejéből. Követtünk el hibákat, mégpedig azzal, hogy a jobbközéptől a pártcsalád elmozdult a baloldal irányába. Éppen ezért kell most újra a jobboldali értékeket előtérbe helyeznünk. Tusk tehát nincs könnyű helyzetben, de újra életet kell lehelnie a néppártba, hogy a legerősebb politikai tömörülés legyen. Az európai parlamenti választások előtt például az EPP kampányának hangsúlyos eleme volt az illegális bevándorlásból fakadó biztonsági kockázatok elleni határozott fellépés, a májusi voksolás után azonban ezek az érvek mintha eltűntek volna. Ilyet nem engedhetünk meg magunknak, következetességre van szükség.

– Mit gondol, Donald Tusk megbirkózik majd ezzel a feladattal?

– Tusk megválasztása számunkra szerencsés fejlemény, hiszen ismeri a közép-európaiak gondolkodását. Azt is tudjuk, hogy a volt lengyel miniszterelnök nagyon nyitott és toleráns ember, abban pedig biztos vagyok, hogy egyetlen tagpártot sem fog kizárni a néppárt soraiból, és különösen nem a Fideszt. Szükségünk van a magyar kormánypártra az Európai Parlamentben. A korábbi pártkongresszusokon például Orbán Viktor miniszterelnök rendszerint sztár volt a markáns véleményével, ezért sokan hiányoltuk is a múlt heti, zágrábi tanácskozásunkról.

– A sajtóban gyakran jelennek meg olyan, nevük elhallgatását kérő, magas rangú néppárti politikusokra hivatkozó írások, amelyek szerint a pártcsaládban sokan már nem látják szívesen a Fideszt. Valóban ennyire ellenségessé fajult a helyzet?

– Ezeket leginkább a már említett északi, illetve a Benelux államokból származó tagpártok képviselői fogalmazzák meg, akik valóban nagyon hangosan elhatárolják magukat a Fidesztől. De azért az EPP-n belüli általános hangulat korántsem ennyire egysíkú. Vannak az említetteknél sokkal nagyobb pártok, amelyek úgy gondolják, hogy a Fidesz által meghatározott utat kellene követnie a néppártnak. Éppen ezért aligha lenne könnyű döntés az EPP részéről a magyar kormánypárt kizárása, a pártcsaládon belül ugyanis sokan támogatják Orbán Viktort és az általa felvázolt politikai utat. Magam is azt vallom, hogy meg kell őriznünk jobbközép irányvonalunkat, és nem szabad engednünk, hogy ezt a kohéziót kívülről megbontsák. Mondhatnánk úgy is, hogy nem szabad elkövetni ugyanazt a hibát, mint Angela Merkel német kancellár, aki teret engedett az országában egy másik, jobboldali értékeket valló párt (az Alternatíva Németországnak – a szerk.) felemelkedésének. Ez nem jó irány, az EPP-nek a valóban jobbközép paradigma mellett kell elköteleznie magát.

– Saját pártja, a Szlovén Demokrata Párt (SDS) korábban azzal érvelt, hogy ha a Fidesz elhagyja az EPP-t, maga is vele tart. Most is így gondolják?

– Biztos vagyok benne, hogy a magyar kormánypárt az EPP tagja marad. Más forgatókönyvet nem tudok elképzelni. De ha a Fidesz mégis búcsút int a pártcsaládnak, az minden bizonnyal dominóeffektust indítana el, különösképpen a kelet-közép-európai pártok között. A pártcsalád nem lehet többé sikeres, ha éppen az egyik legsikeresebb tagpártját veszíti el.