Elszámoltatják majd a „Beatlest” is

A tanúvallomások szerint kegyetlenek voltak: az Iszlám Állam harcosaiként elektrosokkal, vízbe fojtással kínozták, ölték meg túszaikat a Közel-Keleten. Brit akcentusuk miatt a Beatles nevet kapták. Négyük közül „John” már nem él, „Paul” egy török börtönben várja a kiadatását, „Ringót” és „George-ot” pedig a britek megfosztották az állampolgárságuktól, hogy ne kelljen visszafogadniuk őket, így most amerikai fogságban vannak. Nemzetközi szakemberek az állampolgárságtól való megfosztás gyakorlata ellen érvelnek annak nyomán, hogy a törökök mintegy ezer dzsihadista hazatelepítését várják a Nyugattól.

Alexanda Kotey és El Shafee Elsheikh a harmincas éveikben járó, afrikai származású, muszlim hitű britek. Mindketten Londonban születtek, gyerekként a Queens Park Rangers szurkolói voltak, és maguk is ott akarták kergetni a bőrt. De máshogy alakult. Nem a futball, hanem a terror fanatikusai lettek, csatlakoztak az Iszlám Állam (ISIS) közel-keleti dzsihadistáihoz, és hírhedten kegyetlenek voltak a túszaikkal.

„Ringo” és „George” – brit kiejtésük nyomán két további társukkal együtt a Beatles zenekar tagjairól kapták ragadványnevüket – tavaly kurd fogságba esett a szíriai–iraki határnál, majd amerikai kézre került. Sokáig arról volt szó, hazaküldik őket Nagy-Britanniába, hogy ott állítsák őket bíróság elé. De a britek egy váratlan húzással megfosztották őket állampolgárságuktól, hogy ne kelljen foglalkozniuk velük. Ezt viszont az amerikaiak nem hagyják annyiban.

Dzsihadisták hazatoloncolásra várva – egyelőre még a volt hadszíntéren ebédelnek
Fotó: Reuters

A két „Beatle” elhúzódó ügyére most az irányította rá a figyelmet, hogy az északkelet-szíriai török műveletek nyomán ezres nagyságrendben kerültek Ankara kezére nyugati állampolgárságú ISIS-foglyok, akiket mielőbb haza akarnak küldeni. A repatriálások novemberben meg is kezdődtek, de egyes országok – mint Nagy-Britannia – ellenállnak. Az amerikaiak az ISIS elleni koalíció vezető erejeként minden partnerországot a visszafogadásra és az elszámoltatásra biztatnak.

– Harcedzett, tapasztalt terroristákról beszélünk, akik visszatérnének a harcmezőre, ha lehetőségük lenne rá. Ezért is alapvető, hogy garantáljuk, ne tehessék ezt meg. Annak a legbiztosabb módja, hogy távol tartsuk őket a harcmezőtől, az, hogy az egyes országok visszafogadják, majd perbe fogják őket – mondta az amerikai kormány terrorizmusellenes koordinátora egy telefonos konferen­cián, amelyre a Magyar Nemzet is meghívást kapott.

Nathan Sales elmondta: az USA hat dzsihadistát fogadott vissza, és perbe fogta őket különböző, köztük terrorizmussal összefüggő vádpontok alapján. Repatriálták és reintegrációs programokba vontak be 14, dzsihadista szülőtől származó gyereket is. Sales Kotey és Elsheikh ügyéről elmondta, az amerikai és a brit kormány szorosan együttműködik ebben. Washington szerint általában sem célravezető, ha megfosztják a terroristákat az állampolgárságuktól.

– Ezt igazolja Oszama bin Laden, az al-Kaida terrorszervezet a 2001. szeptember 11-i merényletekért felelős fejének sorsa is – állítja Sales. Bin Ladent (képünkön) 1994-ben megfosztották szaúdi állampolgárságától, ezzel hontalanná tették, de a legsúlyosabb bűncselekményeket ezután követte el. – A legjobb, ha a dzsihadistákat nemzeti bíróságokon vonják felelősségre. Az amerikai kormány a tetteiket részletező aktákat bocsát a visszafogadó államok (a többi közt Németország, Franciaország, Hollandia és Dánia) rendelkezésére. Ha nemzetközi törvényszéket állítanánk fel, a felelősségre vonás dollármilliárdokat és éveket – ha nem évtizedeket – emésztene fel a fellebbezésekkel együtt. Egyszerűen nincs ennyi időnk – mondta az amerikai terrorizmusellenes koordinátor a telefonos konferencián.

A visszafogadás mellett és az állampolgárságtól való megfosztással szemben érvel egy lapunk által megkérdezett szakember is, aki a dzsihadisták hazatelepítésének nemzetközi jogi hátterével foglalkozik. – Az egész nemzetközi jogi rendszer egyik alapja, hogy az egyes államok kötelesek visszafogadni az állampolgáraikat. Ezt tekintve a törököknek igazuk van: nem kötelesek maguknál tartani ezeket az embereket – állítja Laura van Waas, a hollandiai Tilburgi Egyetem kutatója.

Mint elmondta a Magyar Nemzetnek, az állampolgárságtól való megfosztás gyakorlati, valamint nemzetközi és emberjogi problémákat is felvet. Egy állam nemcsak megsérti egy másiknak a szuverenitását, amennyiben nem fogadja vissza tőle az állampolgárát, de a személyével járó veszélyt is a nyakába varrja. Egyezmények tiltják, hogy olyanokat is megfosszanak az állampolgárságuktól, akik nem rendelkeznek egy másik állam útlevelével. – Hontalanná tenni csak kivételes esetekben lehet valakit, például akkor, ha csalással jutott hozzá az állampolgársághoz – mondta Van Waas. Ha valakivel mégis megteszik ezt, az más emberek, így a hozzátartozóinak a jogait is érintheti.

A legtöbb menedékkérelem Európában

Franciaországban nyújtották be a legtöbb menedékkérelmet idén Európában, ezzel első ízben a 2015. évi menekültválság óta Franciaország megelőzte Németországot – közölte Christophe Castaner francia belügyminiszter. Alig négy éve, a szíriai háború kiváltotta válság csúcspontján nyolcvanezer menedékkérelmet nyújtottak be a francia menekültügyi hivatal, az OFPRA szerint, míg Németországban ennek több mint tízszerese, mintegy 890 ezer volt a menedékkérők száma. Egy belügyminisztériumi vezető szerint november 17-én 120 900 menedékkérelmet tartottak nyilván Franciaországban, Németországban pedig 119 900-at. Tavaly még 184 ezren kértek menedéket Németországban, míg Franciaországban 123 ezren. (MTI)