Elszámoltatják majd a „Beatlest” is

A tanúvallomások szerint kegyetlenek voltak: az Iszlám Állam harcosaiként elektrosokkal, vízbe fojtással kínozták, ölték meg túszaikat a Közel-Keleten. Brit akcentusuk miatt a Beatles nevet kapták. Négyük közül „John” már nem él, „Paul” egy török börtönben várja a kiadatását, „Ringót” és „George-ot” pedig a britek megfosztották az állampolgárságuktól, hogy ne kelljen visszafogadniuk őket, így most amerikai fogságban vannak. Nemzetközi szakemberek az állampolgárságtól való megfosztás gyakorlata ellen érvelnek annak nyomán, hogy a törökök mintegy ezer dzsihadista hazatelepítését várják a Nyugattól.

– Ezt igazolja Oszama bin Laden, az al-Kaida terrorszervezet a 2001. szeptember 11-i merényletekért felelős fejének sorsa is – állítja Sales. Bin Ladent (képünkön) 1994-ben megfosztották szaúdi állampolgárságától, ezzel hontalanná tették, de a legsúlyosabb bűncselekményeket ezután követte el. – A legjobb, ha a dzsihadistákat nemzeti bíróságokon vonják felelősségre. Az amerikai kormány a tetteiket részletező aktákat bocsát a visszafogadó államok (a többi közt Németország, Franciaország, Hollandia és Dánia) rendelkezésére. Ha nemzetközi törvényszéket állítanánk fel, a felelősségre vonás dollármilliárdokat és éveket – ha nem évtizedeket – emésztene fel a fellebbezésekkel együtt. Egyszerűen nincs ennyi időnk – mondta az amerikai terrorizmusellenes koordinátor a telefonos konferencián.

A visszafogadás mellett és az állampolgárságtól való megfosztással szemben érvel egy lapunk által megkérdezett szakember is, aki a dzsihadisták hazatelepítésének nemzetközi jogi hátterével foglalkozik. – Az egész nemzetközi jogi rendszer egyik alapja, hogy az egyes államok kötelesek visszafogadni az állampolgáraikat. Ezt tekintve a törököknek igazuk van: nem kötelesek maguknál tartani ezeket az embereket – állítja Laura van Waas, a hollandiai Tilburgi Egyetem kutatója.

Mint elmondta a Magyar Nemzetnek, az állampolgárságtól való megfosztás gyakorlati, valamint nemzetközi és emberjogi problémákat is felvet. Egy állam nemcsak megsérti egy másiknak a szuverenitását, amennyiben nem fogadja vissza tőle az állampolgárát, de a személyével járó veszélyt is a nyakába varrja. Egyezmények tiltják, hogy olyanokat is megfosszanak az állampolgárságuktól, akik nem rendelkeznek egy másik állam útlevelével. – Hontalanná tenni csak kivételes esetekben lehet valakit, például akkor, ha csalással jutott hozzá az állampolgársághoz – mondta Van Waas. Ha valakivel mégis megteszik ezt, az más emberek, így a hozzátartozóinak a jogait is érintheti.

A legtöbb menedékkérelem Európában

Franciaországban nyújtották be a legtöbb menedékkérelmet idén Európában, ezzel első ízben a 2015. évi menekültválság óta Franciaország megelőzte Németországot – közölte Christophe Castaner francia belügyminiszter. Alig négy éve, a szíriai háború kiváltotta válság csúcspontján nyolcvanezer menedékkérelmet nyújtottak be a francia menekültügyi hivatal, az OFPRA szerint, míg Németországban ennek több mint tízszerese, mintegy 890 ezer volt a menedékkérők száma. Egy belügyminisztériumi vezető szerint november 17-én 120 900 menedékkérelmet tartottak nyilván Franciaországban, Németországban pedig 119 900-at. Tavaly még 184 ezren kértek menedéket Németországban, míg Franciaországban 123 ezren. (MTI)