Újra felizzott az Európába hazatérni vágyó dzsihadisták ügye Hollandiában. Ezúttal huszonhárom, feltételezhetően terrorszervezetek kötelékébe tartozó nő fordult a legfelső bírósághoz, hogy összesen 56 gyermekkel együtt hazatérhessenek Szíriából. A holland állampolgársággal (is) rendelkező nők azzal érvelnek, hogy a háborús állapotok és az egyre hidegebb tél gyakorlatilag lehetetlenné teszi a zömében hat éven aluli gyerekek túlélését. A hágai kormány nemcsak morális, de jogi dilemma előtt is áll: egy alacsonyabb szintű bíróság korábban zöld jelzést adott annak, hogy a gyerekek anyjuk nélkül hazatérhessenek, majd másodfokon semmisé tették az ítéletet. Az indoklás az volt: a bírói testület nem hozhat döntést a kormány nevében. Most a legfőbb bírákon a sor, hogy értelmezzék, az ítéletkor helyesen alkalmazták-e a jogot. A Mark Rutte miniszterelnök vezette, liberális és kereszténydemokrata pártokat is tömörítő kormányt megosztja a kérdés. Bár Hollandia is tagja a terrorellenes nemzetközi koalíciónak, más országokhoz hasonlóan vonakodik a dzsihadisták – és gyermekeik – hazahozatalától.
Az Egyesült Államok hollandiai nagykövete már számos alkalommal jelezte, hogy Washington segítene a kiskorúak kimenekítésében. Hága egy ideig azzal érvelt, hogy nem szeretné Szíriába küldeni, ezzel életveszélybe sodorni a hivatalnokait. November végén viszont kiszivárgott a holland terrorellenes egységek egy memoranduma, amelyben arra a következtetésre jutnak: a Benelux országban hosszú távon sokkal nagyobb veszélyt jelent, ha a gyerekek a konfliktusövezetben cseperednek fel.
Miközben a dzsihadisták hazatérnének, a már Hollandiában lévő, elutasított menedékkérők kitoloncolása gyerekcipőben jár. Ankie Broekers-Knol belügyminiszter pár hete már elpanaszolta, hogy Marokkó gyakorlatilag egyetlen illegális bevándorlót sem fogad vissza Hollandiából. A tárcavezető rabati utat is tervezett, de az meghiúsult. A miniszter tegnap találkozóra hívta az észak-afrikai ország hollandiai nagykövetét, de a diplomata lemondta a találkozót, mert nem akart kizárólag az illegális migránsok hazatéréséről tárgyalni. Marokkó biztonságos származási országnak számít, így elenyésző számú ilyen bevándorlóról van szó. Nagyobb probléma ugyanakkor, hogy a 17 milliós Hollandiában él Európa második legnagyobb, mintegy négyszázezres marokkói diaszpórája. A friss felmérések szerint a számuk már beérte az országban élő törökökét. A marokkóiakat gyakran azonosítják bűncselekmények elkövetőiként, és ennek nyomán a holland közvélemény sérelmezi, hogy az illegálisok az országban maradhatnak.
