15°C Orbán 2022. május 25. 
Megbeszéléseik központjában az Európai Unió 2021 és 2027 között érvényes hétéves költségvetése állt, két héttel a témában február 20-ra összehívott uniós csúcstalálkozó előtt.
A cseh kormányfő azt mondta, figyelembe véve az egyes EU-tagországok hajthatatlan álláspontját, az uniós költségvetésről a csúcson valószínűleg nem születik majd megállapodás.
Babis elfogadhatatlannak nevezte a költségvetési tervezetet, mivel az néhány fejlettebb tagállammal ellentétben országa esetében csökkentené a kohéziós alapokból származó támogatásokat.
„Csehország, akárcsak az EU kohéziós alapjaiból származó támogatások kevésbé fejlett országokból álló kedvezményezettjei, azt kívánja elérni, hogy a kohéziós pénzek jelenlegi mennyisége ne csökkenhessen a következő pénzügyi keretben” – fogalmazott.
Azt hangoztatta, hogy a nettó befizető országok kevesebbet akarnak fizetni, meg akarják tartani a kedvezményeiket, és nem akarnak kohéziót.
Véleménye szerint a Nagy-Britannia kapcsán 1984-ben bevezetett kompenzációs mechanizmus eltörlésére van szükség. A meglévő költségvetési visszatérítések további öt kedvezményezett nettó befizető országa – Németország, Hollandia, Ausztria, Svédország és Dánia – esetében már nem állnak fent azok a feltételek, amelyek a mechanizmus bevezetését indokolták.
Nevezetesen az, hogy ezek az országok az uniós büdzsébe történő jelentős befizetéseik ellenére gazdasági szerkezetük miatt jóval az uniós átlag alatt részesülnének a közös agrárpolitika (KAP) költségvetéséből. Ily módon pénzt lehet megtakarítani az európai védelemre és az uniós adminisztráció működésére fordított kiadásokra – tette hozzá a cseh miniszterelnök.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, aki szintén csütörtökön tárgyalt Brüsszelben a két uniós intézmény vezetőjével, leszögezte, hogy az unió új céljait nem lehet a szerződésekben rögzített pénzügyi eszközök, például a kohéziós finanszírozás rovására megvalósítani.
Hozzátette, előremutatónak és konstruktívnak találta a megbeszéléseket, amelyeken szavai szerint „sikerült előrelépést elérni bizonyos területeken”.
A 2021-2027 közötti uniós büdzsé kérdése megosztja a 27 tagállamot az eltérő prioritások és Nagy-Britannia kilépése miatt. Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból azt jelenti, hogy kevesebb elosztható pénz marad, miközben az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság a klímaváltozásra és a migrációs ügyekre is szeretne többet költeni.
