Nem jut dűlőre Flandria és Vallónia

Flamand front megalakítását sürgette a francia ajkú pártokkal szemben Bart De Wever nacionalista flamand politikus az elmérgesedő belga kormányválság közepette. Belgiumban közel 270 napja nem sikerül kormányt alakítani.

Pár hónap alatt sokadik alkalommal futottak zátonyra a kormányalakítási tárgyalások Belgiumban, így tegnap maga Fülöp király vette át a közvetítést a belgiumi pártok között. Ha az uralkodó három nap alatt sem jár sikerrel, könnyen lehetséges, hogy hamarosan ismét választásokra kerül sor. A földrajzi, nyelvi és kulturális különbségek nyomán régiókra, illetve közösségekre szabdalt országban tavaly májusban, az európai parlamenti választásokkal egy időben tartottak szövetségi parlamenti, illetve regionális voksolást, ám azóta sem sikerül egyezségre jutni a brüsszeli kormánykoalíció jövőjéről – jórészt a már említett megosztottság miatt.

A legfrissebb válsághelyzetet is az robbantotta ki, hogy a francia ajkú szocialisták nem voltak hajlandók együtt kormányozni a flamand bevándorlásellenes Új Flamand Szövetséggel (N-VA), így a flamand kereszténydemokrata közvetítő, Koen Geens visszaadta a megbízatását. Geens korábban amellett kardoskodott, hogy a mindenkori szövetségi kormánynak a francia és flamand pártok súlyát egyaránt tükröznie kell, tehát lehetetlenség, hogy épp az ­N-VA-t, a tavalyi választásokon országos szinten legnépszerűbb belga pártot hagyják ki.

Tegnap délutánra odáig fajult a helyzet, hogy Bart De Wever (képünkön), az N-VA elnöke arra szólította fel valamennyi flamand pártot, hogy bojkottálják a legnagyobb frankofón erő óhaját, és alakítsanak velük szemben egy összflamand frontot. – A szocialisták azt akarják elérni, hogy a kormány flamand kisebbséggel és baloldali túlsúllyal alakuljon meg – fogalmazott tegnap Brüsszelben De Wever, aki még aznap találkozott Fülöp királlyal. – Vaknak kell lenni ahhoz, hogy ne lásd: ez az ország irányíthatatlan – hangoztatta a flamand pártvezető, arra emlékeztetve: Flandria tavaly májusban jobbra, Vallónia pedig balra szavazott.

Az elmúlt kilenc hónapban egyébként a flamand választói preferencia még inkább jobbra tolódott, és ma a Flamand Érdek a régió legnépszerűbb pártja, megelőzve az N-VA-t is. A Tom Van Grieken vezette párttal szemben ugyanakkor politikai karantén van érvényben az elődpártot övező rasszizmusvita miatt, így Van Griekenék – ő a Flamand Érdek első olyan vezetője, aki a választási eredmény okán már találkozhatott a belga királlyal – képbe sem kerülnek a kormány alakításakor.