Naponta visszatérő jelenet a kínai médiában, ahogy a koronavírus elleni harcot vezető Hszi Csin-ping (Xi Jingping) elnök jelentéseket hallgat meg és utasításokat közöl. Így volt ez a tegnap megjelent cikkekben is, miután a kínai vezető hétfőn a Katonai Egészségügyi Akadémia pekingi központjába látogatott el. A járvánnyal kapcsolatos összeesküvés-elméletek kiemelt figyelmét élvező szervezetben gyakran teszi tiszteletét Hszi Csin-ping, a Népi Felszabadító Hadsereg orvostudományi kutatóintezete képezi ugyanis a koronavírus elleni harc tudományos frontvonalát. Legutóbbi látogatásakor a kínai elnök a betegség elleni gyógyszerek és vakcinák utáni kutatást sürgette meg. Mint fogalmazott, a tudomány és a technológia a leghatékonyabb fegyver az emberiséget veszélyeztető betegségek ellen.
A kínai Katonai Egészségügyi Akadémián járványhelyzetben mindig nagy a nyomás, és az intézet már könyvelhetett el komoly sikereket. Innen támogatták például a 2003-as SARS-járvány elleni küzdelmet, de a Nyugat-Afrikában kínai érdekeltségeket veszélyeztető, 2014-ben indult ebolajárvány felszámolásában is szerepet játszott. Nem véletlen, hogy egy adottságait mindkét esetben bizonyító kínai virológus, Csen Vej (Chen Wei) vezérőrnagy vezeti a koronavírus-járvány epicentrumában, Vuhanban zajló tudományos tevékenységet. Az 54 éves orvosnő a kínai sajtótól az ebola terminátora nevet kapta.
Míg azonban sem a SARS, sem az ebola nem okozott globális járványt, a több mint kilencvenezer megbetegedést és több mint 3100 halálesetet okozó koronavírus már az egész világra veszélyt jelent. Mind a politikai presztízs, mind az anyagi haszon szempontjából kulcskérdés tehát, hogy melyik nemzet áll majd elő a koronavírus megelőzésére, hatékony kezelésére alkalmas ellenszerrel. A vakcinapiac az elmúlt két évtizedben a hatszorosára nőtt. Ahogyan a CNBC-nek nyilatkozó gazdasági szakértő a terület üzleti súlyát érzékeltette: a világ 94 legkisebb jövedelmű országának vakcinapiacába befektetett minden egyes dollár 44 dollárt hoz vissza.
