Újraindul a turizmus a Nemzetközi Űrállomáson

Három fizető turistát visz fel a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) 2021 második felében a SpaceX űripari vállalalat a houstoni központú Axiom Space startupcéggel közös vállalkozásban.

A két cég csütörtökön írt alá megállapodást a SpaceX által kifejlesztett Crew Dragon űrkapszula turisztikai célú használatáról.

Eddig nyolc űrturista járt a Nemzetközi Űrállomáson a Szojuz orosz űrkapszula segítségével, de több mint 10 éve egyetlen magánszemély sem fordult meg a Föld körül keringő objektumon. Az első űrturista az amerikai Dennis Tito volt, aki 2001-ben nyolc napot tölthetett az űrállomáson 20 millió dollárért, az utolsó űrturista pedig a kanadai Guy Laliberté, a világhírű Cirque du Soleil alapítója volt 2009-ben.

A csütörtöki bejelentés szerint a három űrturista egy hivatásos parancsnok vezetésével látogat az űrállomásra, ahol legalább nyolc napig élhetik át a mikrogravitáció élményét. A kozmikus turistautak pontos árát nem közölték, de az becslések szerint több tízmillió dollár lehet, mivel csak az űrkapszulát útjára bocsátó Falcon 9 rakéta minden egyes indítása 60 millió dollárba kerül.

A New York Times 55 millió dollárra becsülte a részvételi díjat, és úgy értesült, hogy a „társasút” egyik helyét már le is foglalták.

Az első társas űrutazás fordulópontot jelent a világűr hozzáférhetőségében – jelentette ki Michael Suffredini, az Axiom Space vezetője. A cég évi 1-2 utaztatást tervez az űrbe.

A SpaceX – Elon Musk vállalata – szerződést kötött egy másik űrturisztikai vállalattal, a Space Adventures nevű céggel is, amely a privát űrutazások történetében minden korábbinál messzebbre – az ISS-nél három-négyszer távolabbra – akarja vinni a turistákat a világűrbe. Az első extratávoli űrutazásokat is 2021 végére, legkésőbb 2022-re ígérik.

Elon Musk januárban azt mondta, hogy első ízben a folyó év második negyedében a NASA számára is visznek fel űrhajósokat az ISS-re.

A SpaceX-en és partnerein kívül az űrturizmusüzletbe való bekapcsolódást tervezi Richard Branson cége, a Virgin Galactic, és Jeff Bezos vállalkozása, a Blue Origin is. Ez utóbbiak „fapados” űrutazásokat terveznek, kifejlesztés alatt álló űrjárműveikkel épp csak a kozmosz határán túlra, 80-100 kilométerre repítenék fel utasaikat, a Virgin Galactic esetében például mindössze 250 ezer dollárért.

A Boeing is dolgozik a NASA számára egy űrjárművön, amely a Föld és a Nemzetközi Űrállomás között ingázna, de a Starliner nevű űreszköz fejlesztése eddig komoly technikai akadályokba ütközött.