A klímacélokat is jegelte a járvány

Alig egy hónapja még az volt az Európai Unió legfontosabb prioritása, hogy a költségvetési tervezetben minél nagyobb összeget csoportosítson a 2050-es klímasemlegesség megvalósítására.

2020. 04. 03. 10:54
Swedish climate activist Greta Thunberg takes part in a protest outside the EU Council as EU environment ministers meet in Brussels
Greta Thunberg svéd környezetvédő aktivista egy március eleji brüsszeli tüntetésen Fotó: Reuters
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Alig egy hónapja még az volt az Európai Unió legfontosabb prioritása, hogy a költségvetési tervezetben minél nagyobb összeget csoportosítson a 2050-es klímasemlegesség megvalósítására, a klímacélok iránt mutatott látványos elkötelezettség azonban nemcsak az öreg kontinensen, de globálisan is alábbhagyott a pandémia hatására. Ezt jelzi legalábbis, hogy csütörtökön bejelentették, elhalasztják az ENSZ idén novemberre tervezett 26. klíma-csúcsértekezletét a koronavírus-járvány miatt. A konferencia helyszíne egyébként a skóciai Glasgow lenne, azonban nem csak az Egyesült Királyságban meredeken emelkedő, a koronavírus miatti halálozások száma szól a döntés mellett. A rendezvény társszervezője ugyanis éppen a pandémia által leginkább sújtott Olaszország, amely a következő hónapokban aligha fog tudni a klímacélokra koncentrálni.

A sajtóban csak COP26-ként emlegetett, az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményét meghatározni hivatott konferenciára világszerte fontos politikai határidőként tekintettek, a világszervezet tagországainak ugyanis novemberig lett volna alkalmuk az ambiciózus nemzeti klímaterveik és -céljaik megfogalmazására. Szakértők úgy vélik, ez lett volna a legfontosabb klímacsúcs a 2015-ös párizsi klímaegyezményben megfogalmazott célok elfogadása óta. Ennek ellenére a halasztást több befektető, diplomata és klímavédő üdvözölte, mondván, így több idejük lesz az egyes országoknak felkészülni a rendezvényre, ami sikeresebb tárgyalást ígér, mintha a világjárvány és a pénzpiaci felbolydulás közepette tartanák meg azt. Volt ugyanakkor olyan is, aki aggodalmát fejezte ki a késlekedés miatt: John Sauven, a Greenpeace Egyesült Királyságban lévő irodájának ügyvezető igazgatója például óva intett, hogy a kormányok a plusz idő nyerése miatt visszakozzanak az éghajlati válság kezelésére tett eddigi kötelezettségvállalásaiktól.

Greta Thunberg svéd környezetvédő aktivista egy március eleji brüsszeli tüntetésen
Fotó: Reuters

Elemzők szerint mindenesetre akár jól is elsülhet a dolog, különösen akkor, ha figyelembe vesszük azt, hogy az idén novemberre időzített klímacsúcs nagyjából egybeesett volna az amerikai elnökválasztással. A 2021-re halasztott konferencia azonban megteremti annak a lehetőségét, hogy a világ országainak legyen idejük alkalmazkodni az Egyesült Államokban kialakult helyzethez, pontosabban ahhoz, hogy vajon a párizsi nemzetközi klímaegyezményből Amerikát kiléptető Donald Trump kezdi-e meg a második elnöki ciklusát vagy a demokraták jelöltjének sikerül megkaparintania a Fehér Házat. Szakértők szerint ez azért lehet döntő fontosságú, mert utóbbi esetben az Egyesült Államok is nagy valószínűséggel támogatná az éghajlatváltozással kapcsolatos erőfeszítéseket, míg Trump esetében ez legalábbis kérdéses. Egyelőre azonban nem csupán Amerika, de a legtöbb ország messze elmarad azoknak a kötelezettségvállalásoknak a teljesítésében, amelyeket a párizsi megállapodás előirányzott.

Fellélegző bolygónk

A koronavírus-járvány következtében megbénult világgazdaság eredményeként olyannyira visszaesett globálisan a szén-dioxid-kibocsátás, hogy ehhez hasonlót utoljára csak a 2008–2009-es gazdasági válság idején lehetett tapasztalni, írja a brit The Guardian napilap. A világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátójának számító Kínának az idei év első két hónapjában mintegy kétszáz megatonnával csökkent a károsanyag-kibocsátása, a távol-keleti országban ráadásul a gazdasági növekedés kismértékű csökkentése eredményezett tisztább levegőt. Szakértők szerint a járvány nemcsak időt adhat az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépésre, de hosszú távú viselkedésbeli változásokat is előidézhet. A globális légi forgalom egyébként 4,3 százalékkal csökkent csak februárban, akkor azonban még csak részleges leállásokat szenvedett a személyszállítás, márciusban viszont ez szinte teljesen megszűnt. Szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a járvány végéig a világ országai jó eséllyel felemésztik összes tartalékukat, ami ahhoz is vezethet, hogy a gazdaság helyreállítása felülírja a klímaváltozás megfékezésére tett korábbi ígéreteket. Egyes elemzők szerint ez akár azt is jelentheti, hogy a gazdaságélénkítő intézkedések következtében a járvány előtt tapasztalt mértéknél gyorsabb növekedésre kapcsolhat az üvegházgáz-emisszió.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.