Peking után Moszkvát veszik célba

Támadásba lendült Washington: az elmúlt hónapok Kína-bírálata után most Oroszországot vádolják statisztikai adatok manipulációjával és egészségügyi dezinformációval. Robert O’Brien, Donald Trump amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója több nyilatkozatában is odaszúrt a hétvégén Pekingnek és Moszkvának is. Az orosz Kalinyingrádot egy tőrhöz hasonlította Nyugat-Európa szívében, Kína járványügyi intézkedéseit pedig a csernobili katasztrófához.

Védőruhát viselő temetői alkalmazottak egy koronavírus-járványban elhunyt ember koporsóját viszik Szentpétervár egyik temetőjének a járvány áldozatai számára elkülönített részében 2020. május 6-án. Fotó: MTI/EPA/Anatolij Malcev

Az orosz egészségügyi dezinformáció feltárása – ezzel a címmel írtak ki múlt héten egy újabb, 250 ezer dollár értékű amerikai állami pályázat. Az amerikai külügyminisztérium elképzelései szerint a nyertes pályázat az szovjet és orosz egészségügyi témákkal kapcsolatos „dezinformációs kampányokról” szólna. Moszkva tiltakozik, szerintük az amerikai hatóságok csak próbálják elterelni a figyelmet a koronavírus-járvány kezelésében ejtett saját hibáikról, és folytatják a ruszofób politikát.

– Még a legnagyobb globális járvány időszakában is, amikor mindannyian – Oroszország és az Egyesült Államok is – több ezer állampolgárt veszítünk el, és összetartásra lenne szükség, ahelyett külső ellenségkeresésre megy el az energia – idézte a washingtoni orosz nagykövetség közleményét az RBK orosz hírügynökség.

– A koronavírust le lehet mosni a kezünkről, a ruszofóbiát nem – tette hozzá a nagykövetség.

Az elmúlt két hétben a londoni székhelyű Financial Times és az amerikai The New York Times is azzal vádolta meg Oroszországot, hogy szándékosan manipulálják a Covid–19 koronavírussal kapcsolatos halálozási adatokat. A két lap szerint az országban valójában akár hetven százalékkal magasabb halálozás is lehet. Oroszország jelenleg a harmadik helyen áll a fertőzöttek számában az Egyesült Államok és Brazília után, eddig 353 ezren betegedtek meg és több mint 3600 halottat tartanak nyilván. A halálozási arány mintegy hétszer alacsonyabb a világátlagnál. A londoni és washingtoni orosz nagykövetségek Oroszország elleni kampánynak nevezték a publikációkat, és követelték, hogy a lapok vonják vissza az állításaikat, az orosz hatóságok pedig álhírterjesztés miatt kezdték vizsgálni az említett cikkeket.

Szentpétervár egyik temetőjének a járvány áldozatai számára elkülönített része
Fotó: MTI/EPA/Anatolij Malcev

Trump nemzetbiztonsági tanácsadója szombaton a német Bild lapnak is adott interjút: ebben O’Brien igyekezett magyarázatot adni arra, hogy az Egyesült Államok miért lép ki a Nyitott égbolt-egyezményből. Washington szerint Moszkva nem tartja be a szerződésben foglaltakat. Az amerikai tisztviselő szerint a legnagyobb probléma Kalinyingráddal van, Oroszország exklávéjával, amelyet O’Brien tőrnek nevezett Nyugat-Európa szívében.

– Az oroszok rengeteg rakétát és fegyverzetet helyeztek el Kalinyingrádban, és ez az összes európai szövetségesünket és a balti államokat fenyegeti. Sajnos nem engedélyezik nekünk, hogy Kalinyingrád felett repüljünk – mondta a Bildnek. Trump tanácsadója szerint Washington akkor térhet vissza az egyezményhez, ha Moszkva engedélyezi az átrepüléseket Kalinyingrád, az orosz–grúz határ és az orosz katonai hadgyakorlatok helyszínei felett. A Nyitott égbolt-szerződés 2002-ben lépett életbe. Aláírói között szinte az összes európai ország, az Egyesült Államok, Oroszország és Törökország található. Az egyezmény lehetővé teszi, hogy meghatározott repülőgéptípusokkal – és bizonyos éves kvóta mellett – a tagok megfigyelési célú átrepüléseket végezhessenek a másik területe felett.

A Nyitott égbolt-egyezményt az európai biztonság egyik alappillérének tartják, amely nagyban hozzájárult a hidegháborús korszak utáni bizalom kialakításához.

Csernobili vírus

Az Egyesült Államok Kínával szembeni kritikája a hétvégén is folytatódott: Robert O’Brien, Donald Trump amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója Kína járványkezelését az emberiség eddigi legnagyobb nukleáris katasztrófájához, Csernobilhoz hasonlította. – A vírus eltussolása, amit a kínaiak tettek, Csernobilhoz hasonlóan fog bevonulni a világtörténelembe – mondta O’Brien az amerikai NBC csatorna vasárnap reggeli műsorában. A politikus szerint 10-15 éven belül az HBO-n láthatunk majd egy hasonló filmet az ügyről, mint amilyet tavaly a stúdió Csernobilról készített. – Egy olyan vírust engedtek szabadon a világra, amely több ezer milliárd dollárt semmisített meg az amerikai gazdasági jólétből, amit most arra kell költenünk, hogy életben tartsuk a gazdaságunkat – idézte O’Brient a Politico hírportál.