Hetvenöt éve reformok nélkül

Fennállásának hetvenöt éves évfordulóját ünnepli az Egyesült Nemzetek Szervezete – az a globális intézmény, amelynek a legfőbb feladata lett a béke nemzetközi megőrzése 1945 után, és a II. világháborúhoz hasonló katasztrófák elkerülése. Az ENSZ alapító okiratát 1945. június 26-án írták alá San Franciscoban, és négy hónapra rá, október 24-én lépett életbe.

Nagyhatalmi játszmák. A Biztonsági Tanács Magyarországról tárgyaló ülése 1956-ban Fotó: UN Photo/x Forrás: ENSZ

Kezdetben még 51 országgal indult, mára már 193, a világ szinte minden országa tagja az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ). Az ENSZ alapítása óta eltelt 75 évben nem volt globális világégés, bár jó néhányszor közel kerültünk hozzá, például a kubai rakétaválság idején. Kérdés, hogy ez mennyiben a nemzetközi szervezet érdeme, és mennyire köszönhető a két egymást követő pusztító világháborút átélt politikai elit diplomáciai erőfeszítései­nek, és a globalizáció növekvő mértékének. A szervezet ugyanakkor sokkal kézzelfoghatóbb jogokkal rendelkezik, mint elődje, a Nemzetek Szövetsége. Például saját katonai erővel, békefenntartóinak száma tavaly meghaladta a százezer főt. Nem csak kirakat egységekről van szó, a szervezet fennállása óta több mint 3500 békefenntartó vesztette életét az intézmény mis­sziói során: 1948-tól ott voltak az újonnan alakult Izrael és az arab államok közötti konfliktusban, őrizték a békét a koreai háború után, vagy a szomáliai polgárháború során.

Tálas Péter, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet igazgatója szerint a globális konfliktusok hiánya kifejezetten az ENSZ létezésének köszönhető. – A helyi vagy regionális konfliktusokat ugyan nem, de a nagyhatalmak közötti komoly fegyveres konfliktusokat az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) meg tudta akadályozni, hiszen ez az állandó tagok érdeke volt. Ilyen értelemben az ENSZ a biztonság területén akkor is sikeres, ha egyébként azt látjuk, hogy minden olyan konfliktus kapcsán, amelyben a BT valamely állandó tagja érintett, általában nem tud döntést hozni a szervezet – nyilatkozott a Magyar Nemzetnek a szakértő.

Nagyhatalmi játszmák. A Biztonsági Tanács Magyarországról tárgyaló ülése 1956-ban
Fotó: ENSZ

Az igazán fontos döntések a BT-ben születnek, amelynek 1946 óta változatlanul öt tagja van, az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia és Franciaország. Az elindított határozatokban az öt állandó tag konszenzusos döntése szükséges. A különböző nagyhatalmi érdekeket képviselő tagországok miatt ez a legfontosabb kérdésekben általában lehetetlenné teszi a döntéseket. Az állandó tagok mellett a BT-be kétévente hat ideiglenes államot is választanak, Magyarország például 1968–69-ben és 1992–93-ban volt tag.

Az elmúlt évtizedekben egyre gyakrabban merül fel az ENSZ megreformálásának kérdése. A szervezet kritikusai szerint az 1945-ben létrehozott intézmény a második világháború utáni állapotokat tükrözte, és az akkori győztesek érdekei mentén épült fel. A világ azóta megváltozott, de az akkori nagyhatalmak még mindig ragaszkodnak a status quóhoz, és nem hajlandóak belemenni a szervezet átalakításába – például az Biztonsági Tanács kibővítésébe.

– A hidegháború, avagy a bipoláris világrend időszakában jól működött az ENSZ abban az értelemben, hogy kifejezte az erőviszonyokat – vélekedett Tálas Péter. – Ezek az erőviszonyok azonban a bipoláris világrend bukását követően jelentősen megváltoztak. A többpólusú világ felé haladunk, itt példaként lehetne említeni Japánt és Németországot – mindkettő gazdaságilag felülmúlja az egyes BT-tagok képességét, de a BT állandó tagjai ugyanakkor status quo-követők, mert részben a saját pozícióikat féltik. Ne felejtsük el, hogy az ENSZ BT állandó tagsága olyan diplomáciai súlyt ad, amellyel egy ország akkor is nagyhatalomként funkcionálhat, ha egyéb képességei tekintetében nem feltétlenül vannak meg ehhez az adottságai – gondolok itt például Oroszországra, amely gazdaságilag és technológiai szempontból semmiképpen sem tekinthető nagyhatalomnak. Hasonlóképpen megkérdőjelezhető Franciaország vagy Nagy-Britannia BT-tagsága is, hogy ők a világ vezetői lennének

– mondta Tálas a Magyar Nemzetnek.

Az ENSZ BT állandó tagjai ragaszkodnak a pozícióikhoz – a kérdésben a véleményét legutóbb éppen múlt héten fejtette ki az orosz elnök, Vlagyimir Putyin az amerikai The National Interest magazinban megjelent cikké­ben. – Az elmúlt években elég gyakran felmerül a vétójog megszüntetésének a kérdése, a Biztonsági Tanács állandó tagjai speciális lehetőségeinek az elvétele – mindezek a kijelentések felelőtlenek. Amennyiben ez megtörténne, az Egyesült Nemzetek Szervezete lényegében a Nemzetek Szövetségévé válna – egy kiüresedett beszéd fóruma, amelynek semmilyen valódi befolyása nincs a világ folyamataira. Jól ismert, hogy annak milyen vége lett. A nemzetközi kapcsolatok modern rendszerének létrehozása a második világháború egyik legfontosabb eredménye – írta cikké­ben Putyin.