Oroszország várhatóan két-három vakcinatípust fog kifejleszteni

Oroszország figyelemmel kíséri az amerikai, európai és kínai vakcinakutatásokat.

Bangkok, 2020. május 25. Technikus a Csula Oltóanyagkutató Központ bangkoki laboratóriumában, ahol a Csulalongkorn Egyetem kutatócsoportja Kiat Ruxrungtam professzor vezetésével koronavírus elleni védõoltás kifejlesztésén dolgozik 2020. május 25-én. Az egereken elvégzett sikeres tesztek után majmokon folytatják a tesztelést, majd ha azok is eredményesek lesznek 10 ezer oltóanyagot ötezer önkéntesen próbálnak majd ki. A vakcina hatékonyságát igazoló eredmények szeptemberre várhatók. MTI/EPA/Diego Azubel Fotó: Diego Azubel

Oroszország várhatóan két-három vakcinatípust fog kifejleszteni – közölte Vlagyimir Csehonyin, az Orosz Tudományos Akadémia elnökhelyettese csütörtökön az Interfax hírügynökségnek nyilatkozva.

Az akadémikus szerint a világon mintegy 140 vakcina-prototípussal kísérleteznek, amelyek három fő típusra oszlanak: az élő inaktivált (a legyengített vírusból kialakított) vakcinákra, a koronavírus kórokozó képességét erősen csökkentő oltóanyagokra, valamint az alegységvakcinákra. Utóbbiak a részeire bontott vírus valamely módosított alkotóelemének szervezetbe juttatásával váltják ki az antitesttermelést.

Csehonyin szerint Oroszországban az élő, más néven teljes vakcina előállításán a Csumakov Intézet dolgozik, alegységvakcinán pedig mások mellett a Nyikolaj Gamaleja Nemzeti Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóintézet (NICEM), a szentpétervári Mecsnyikov Intézet és a Szövetségi Orvosbiológiai Ügynökség.

Ezek közül a NICEM kutatásai a leginkább előrehaladottak, már túljutottak az emberen való kipróbálás első szakaszán, de az összes többi intézet is elvégezte már az állatkísérleteket.

Az akadémikus arról számolt be, hogy a Gamaleja vakcinájának klinikai tesztje „tisztességesen” sikerült, jelenleg a hatékonysággal kapcsolatos problémákon, egyebek között annak megoldásán dolgoznak, hogy a vakcináltak vérében minél tovább megmaradjanak a koronavírus tüskéjével szemben ellenálló antitestek. Elmondta, hogy egyes amerikai vakcinák már a tesztelés második fázisában is bizonyították, hogy veszélytelenek és hatásosak.

Csehonyin azt mondta, hogy a vakcina kifejlesztése rendszerint négy-öt hónapig tart, de már a tesztelés második szakasza után beadható, mert addigra kiderül, hogy van-e ártalmas mellékhatása. Arra a kérdésre, hogy vajon az összes orosz intézet ugyanolyan típusú vakcinán dolgozik-e, az akadémikus kijelentette: „Úgy gondolom, hogy két vagy három típusunk lesz belőle.”

Mint mondta, Oroszország figyelemmel kíséri az amerikai, európai és kínai vakcinakutatásokat.

„Nézni fogjuk az eredményeiket, és a legjobbakat kiválogatjuk majd magunknak. De szeretném tisztázni, hogy gazdasági értelemben a saját vakcinák kifizetődőbbek, és ezért a leginkább azokat kell előnyben részesítenünk. A külföldi készítményekért nem kis pénzt kell kifizetni. Nyilvánvaló, hogy minden tudósunk minőségi vakcina előállítására törekszik. Minek fizessünk, ha lesz sajátunk? Mi több, ha ez jobb lesz, akkor árulnunk kell. Mi sem kis eszközöket fordítottunk az előállításra és a gyártásra” – nyilatkozta Vlagyimir Csehonyin.

Az orosz költségekről nem beszélt. Közölte viszont: egyes adatok szerint az Egyesült Államokban a vakcina kifejlesztése 15-18 milliárd dollárba kerül, ami azonban magában foglalja a 30-40 százalékos haszonkulcsot is.

Múlt héten a brit, az amerikai és a kanadai hírszerzés azzal vádolta meg Moszkvát, hogy hackerek segítségével megkísérelt információt szerezni a vakcina előállításán dolgozó nyugati intézetektől. Ezt az állítást Moszkva tagadta.