Alapjaiban szabja át háborús doktrínáját az Egyesült Államok, az új koncepciót idén év végére dolgozza ki az amerikai védelmi minisztérium, a Pentagon. A feladat fontosságára utal, hogy a hírek szerint Mark Esper védelmi miniszter utasította a Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottságát, vagyis a négy amerikai haderőnem vezetőinek tanácsát a dokumentum elkészítésére. Nem alaptalan a sietség, a szaksajtóban gyakran a „XXI. század háborús doktrínájaként” emlegetett dokumentum nevéből is arra következtethetünk, a koncepcióváltással évtizedes lemaradásban van Washington. – Több mint két évtizednyi, Irakban és Afganisztánban folytatott felkelésellenes hadművelet után az Egyesült Államok most újratanulja, hogyan kell a nagyokkal harcolni – értelmezte a folyamatot a War on the Rocks katonai szakportál.
Az amerikai fegyveres erők, a hadtudományi kutatások az elmúlt időszakban az úgynevezett aszimmetrikus hadviselésre koncentráltak: olyan konfliktusokra készültek fel, amelyekben nem hagyományos hadsereggel, hanem a helyi körülményeket jól ismerő, civilek között rejtőzködő gerillákkal, terroristákkal kell felvenni a küzdelmet. Washington számára azonban már nem ezek a fegyveres csoportok jelentik a legnagyobb veszélyt. Elsőként a gyorsan fegyverkező Kínában és Oroszországban látja ellenfeleit.
– A bizottság feladata most az, hogy elkészítse az úgynevezett egyesített háborús koncepciót, ami egy átfogó elképzelés lesz arról, hogyan fogunk harcolni a jövőben. A koncepciónak megfelelően kijelöljük azokat a képességeket és alkotóelemeket, amelyekkel a 2030-as és 2040-es, sőt az azt követő időkben is harcolni fogunk – fogalmazott a Breaking Defence szakportál korábbi cikkében John Hyten, az egyesített bizottság alelnöke. Ez pedig arra is rámutat, hogy a vezérkar által készített dokumentum a négy amerikai haderőnem – a hadsereg, a légierő, a tengerészgyalogság és a haditengerészet – beszerzési, fejlesztési irányvonalát is nagyban meghatározza.
Arról azonban szinte semmit nem tudni, hogyan is képzelik el a jövő háborúját a Pentagon stratégái. A dokumentum tartalma szigorúan titkos, az elemzői közösség minden információmorzsából próbál következtetéseket levonni. A napokban a washingtoni Hudson Institute eseményén John Hyten elmondta: a koncepció lényege, hogy szakít a hadszíntéri vonalak mentén történő gondolkodással. – Először mindig megterveztük a hadszíntér várható felépítését, meghatároztuk a támogatás öt vonalát – idézte Hytent a Defence News szakportál. Cikkük szerint a háborús környezet folyamatosan változni fog, ami nagyfokú integrációt követel meg: az egyes haderőnemeknek összehangoltan és önállóan kell működniük, ráadásul a jövő háborúját a szárazföldön, vízen és levegőn túl a kibertérben és a világűrben is vívni fogják.
Tajvan a kispadon
Mégsem kapott megfigyelői státuszt Tajvan az Egyesült Államok vezette RIMPAC hadgyakorlaton. A Csendes-óceánon érdekelt szövetségesek haditengerészeteit felvonultató szimuláció Hawaiiról indult el tegnap, két hétig tart majd. Ez alkalommal az amerikai flottához Kanada, Ausztrália, Japán, Dél-Korea, a Fülöp-szigetek, Szingapúr, Új-Zéland és Brunei is csatlakozott, ami elsősorban Kínának címzett üzenet. Fontosabb azonban, hogy Tajvan végül nem kapott meghívót. Elemzők szerint ezzel Washington jelezte, nem megy el a falig a Kínával folytatott hidegháborús konfliktusban. Peking sajátjaként tekint a renitens szigetállamra, az Egyesült Államok pedig az 1970-es évek óta a Kínai Népköztársasággal ápol diplomáciai kapcsolatokat. Az elmúlt években azonban sokat erősödött a Washington és Tajpej közötti viszony. Múlt héten Alex Azar amerikai egészségügyi miniszter hivatalos látogatást tett Tajvanon, Peking tiltakozott a provokatív lépés ellen. (B. V.)
