A hivatalban lévő államfő szerint a csapatok teljes készültségben vannak, és készek teljesíteni a kötelességüket. Mint mondta, az ország nyugati határai mentén feszültségkeltés folyik, a nyugati országok növelik katonai erejüket a régióban.
Lukasenka emellett hatalomátvételi kísérletnek minősítette a Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki elnökjelölt által javasolt ellenzéki koordinációs tanács létrehozását és válaszlépéseket helyezett kilátásba. A belarusz ellenzék egyik szóvivője szerint a testület, amelynek célja a békés hatalomátadás biztosítása, még a nap folyamán összeül Minszkben.
„Egyértelműen látjuk, hogy ez hatalomátvételi kísérlet” – hangoztatta Lukasenka. Kijelentette, hogy lépéséket tesz azok ellen, akik csatlakoznak a tanácshoz.
A Belta belarusz állami hírügynökség a minszki védelmi tárcára hivatkozva korábban közölte, hogy tervezett repüléseket hajtottak végre a határ mentén a légtér védelme érdekében. A minisztérium egyébként tájékoztatta Nagy-Britannia, Németország, Litvánia, Ukrajna és Lengyelország katonai attaséját az intézkedésekről.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden ismét beszélt Lukasenkával. Négy nap alatt ez már a harmadik telefonbeszélgetés volt a két elnök között. A Belta szerint Putyin hivatali partnerének az Angela Merkel német kancellárral és Emmanuel Macron francia elnökkel folytatott telefonbeszélgetéseinek tartalmáról számolt be, miszerint Moszkva elfogadhatatlannak tartja a szomszédja belügyeibe történő külső beavatkozásokat. Értesülések szerint Putyin katonai segítséget ígért Minszknek szükség esetén.
A belarusz belügyminisztérium kedden elismerte, hogy a rendvédelmi erők „egy kis része” felmondott a Lukasenka ellen zajló tüntetési hullám kapcsán az ellenzék felhívására. „Nem fogjuk elítélni azt a kis számú rendőrt, aki ma távozott a szolgálatból személyes meggyőződéseit követve” – áll a tárca közleményében.
Az utóbbi napokban az interneten több felvétel is megjelent egyenruhájukat kukába dobó rendőrökről.
A tárca közleményében felszólította a rendőröket, ne hagyják el szolgálati helyüket azt állítva, hogy a tüntetők kisebbségben vannak, miközben a lakosság nagy része békében akar élni.
