Megszavazta a Trianon-törvényt a román szenátus

A szociáldemokraták által támogatott jogszabály ünnepnappá nyilvánítja június 4-ét.

Gyulafehérvár, 2018. december 1. A nagy egyesülés emlékműve az erdélyi és magyarországi románok száz évvel ezelőtti gyulafehérvári nagygyűlésének a helyszínén 2018. december 1-jén. Románia ezen a napon ünnepli az 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés 100. évfordulóját, amelynek résztvevői kimondták Erdély egyesülését a Román Királysággal. MTI/Czeglédi Zsolt Fotó: Czeglédi Zsolt

Változatlan formában ismét megszavazta szerdán a Klaus Johannis államfő által megfontolásra visszaküldött Trianon-törvényt a román szenátus. A jogszabály ünnepnappá nyilvánítja június 4-ét, a Magyarországot területe kétharmadától megfosztó, első világháborút lezáró békeszerződés évfordulóját. Johannis felülvizsgálati kérelmében azt kifogásolta, hogy a több szakértő és civil szervezet által bírált törvénytervezet autentikus és tartalmas közvita nélkül született, ezért a jogalkotási folyamat újrakezdésére, történészek, kutatók, a civil szféra bevonására kérte fel a parlamentet.

A szenátus szerdán a szociáldemokrata többség 76 szavazatával (52 ellenében) az elnök érveit elutasítva eredeti formájában küldte tovább a tervezetet a végső döntés meghozatalában illetékes képviselőháznak.

Ezúttal nemcsak a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ellenezte a Trianon-törvény ismételt elfogadását, hanem az államfő volt pártja, a kisebbségben kormányzó jobbközép Nemzeti Liberális Párt és a Mentsétek meg Romániát Szövetség is.

– A törvénytervezet nem változtat azon a tényen, hogy miközben Trianon napja a romániai magyarság számára szomorú emlék, a román nemzet számára érthetően öröm

– idézte Fejér László Ödön, az RMDSZ Kovászna megyei szenátorának szenátusi felszólalását az erdélyi Maszol hírportál. A frakció nevében felszólaló frakcióvezető-helyettes hangsúlyozta: „A többség mindig felelős a kisebbségekért, ahogyan a parlamentnek is felelőssége olyan törvényeket alkotni, amelyek a társadalom jólétét szolgálják. Hagyjuk tehát a történelmet a történészekre, hasznosabb lenne olyan tervezetekről tárgyalni, amelyekkel az emberek életét jobbá tehetjük, és amelyekkel a két közösség, a kisebbség és a többség közötti párbeszédet előmozdíthatjuk.” Fejér arra intette a szenátus plénumát, hogy az etnikai feszültségeket keltő kezdeményezések helyett megoldásokat kell keresni az egészségügyi, gazdasági, oktatásügyi problémákra.