Kiegyensúlyozatlan, önkényes: így vélekedik a kormány az EB jogállamisági jelentéseiről

A Fidesz–KDNP európai parlamenti delegációja összefoglalta a kormányzati álláspontot az Európai Bizottság jogállamisági jelentéseivel összefüggésben. A lapunknak is eljuttatott dokumentum szerint a jelentés úgy szól a jogállamiságról, hogy annak elveit gyakorlatilag semmibe veszi. A kormány a kettős mércét bizonyítva belga, svéd és dán példákat is hoz.

Vera Jourová mindig felháborító módon támadja hazánkat Fotó: Olivier Hoslet Forrás: MTI/EPA pool/Olivier Hoslet

Az Európai Bizottság jogállamisági jelentéseiben nincsenek megfelelő viszonyítási pontok, a dokumentumot válogatott forráshasználat és kettős mérce jellemzi, a magyar kormány érvei pedig jóformán hiányoznak belőle

– derült ki egy, a Fidesz–KDNP európai parlamenti (EP) képviselőcsoportja nevében az EP-képviselőknek szerdán eljuttatott dokumentumból. A delegáció vezetője, Deutsch Tamás által jegyzett, a Magyar Nemzet által is látott írás összefoglalja a magyar kormány érveit az uniós bizottság szeptember végén bemutatott, hazánkban is nagy visszhangot kapott jogállamisági jelentéseiről. Budapest szerint az Európai Bizottság és annak liberális biztosok – Věra Jourová és Didier Reynders – által összeállított dokumentuma nem lehet a jogállamiságról szóló tárgyalási alap a tagállamok között.

A négyoldalas magyar dokumentum főbb megállapításai:

A jogállamiságinak nincs átfogó definíciója, így a bizottság a vizsgált területeket önkényesen válogatta meg. A médiapluralizmus – a média szabadságával ellentétben – például nem jogállamisági ügy. A jelentéscsomagból ugyanakkor hiányzik a nemzeti kisebbségek védelmének kérdése vagy a tagállamok antiszemitizmus elleni fellépésének górcső alá vétele. Az Európai Bizottság noha vizsgálta a korrupciót, az egyes tagállamokban, például Dániában vagy Svédországban rendszerszinten zajló pénzmosási ügyek sem köszönnek vissza a dokumentumban. Egy másik példa: Belgium esetében a bizottság szerint az sem jogállamisági aggály, hogy két éve nem vezet eredményre a szlovák Jozef Chovanec halála miatti vizsgálat.

A magyar kormány hozzájárult a Magyarországról szóló jelentés összeállításához, ám az érvei jórészt kimaradtak a végső összeállításból. Hazánk esetében tizenkettő civil szervezet összesen tizennégy forrásanyaga viszont megjelenik a jelentésben. Az idézett szervezetek közül tizenegyet a Nyílt Társadalom Alapítványok támogatnak anyagilag.

Az Európai Bizottság szerint objektív módon készült az összes tagállamot vizsgáló jelentéscsomag, ezt azonban kétségbe lehet vonni az azt jegyző biztosok, főként Věra Jourová nyilatkozatai alapján. Az írásból a Magyarországgal kapcsolatos pozitív trendek, például az átfogó antikorrupciós stratégia elfogadása, teljesen hiányoznak. Belgium és hazánk esetében a strasbourgi székhelyű Európa Tanács az újságírók védelmének érdekében ugyanannyi ajánlást fogalmazott meg a 2019–2020-as időszakban. A bizottsági jelentés Magyarország kapcsán mégis rendszerszintű problémákról szól, míg a belga dokumentum szerint viszonylag ritkák az újságírók munkáját zavaró tényezők.

Az Európai Bizottság jelentése így önmagában sem felel meg a jogállamiság olyan alapelveinek, mint a diszkrimináció tilalma vagy a törvény előtti egyenlőség. A jogállamiság védelmét nem lehet olyan eszközökkel előmozdítani, amelyek maguk nem felelnek meg a jogállamiság követelményeinek.

Věra Jourová és Didier Reynders biztosok Brüsszelben 2020. szeptember 30-án
Fotó: Dati Brendo / Európai Bizottság

A Momentum felelőssége is előkerült

Lapunk is cikkezett róla, hogy a jogállamisági jelentések nyilvánosságra hozatalának margóján Varga Judit igazságügyi miniszter több, a Facebookon megjelent bejegyzésében is cáfolta annak tartalmát, mondván: az Európai Bizottság figyelmen kívül hagyta a hazai álláspontot. A történet azután még inkább elmérgesedett, hogy a Hír TV leleplezte: Donáth Annával, a Momentum politikusával viszont egyeztetett Jourová biztos. Donáth szerint – aki az Európai Bizottság alelnökének párttársa a liberális ernyőpártban – gyakorlatilag három naponta történtek ezek a beszélgetések. Előzőleg, Varga Judit kérdésére egy vitaműsorban a Momentum politikusa viszont még cáfolta, hogy „lefekvés előtt csacsogna” Jourovával.

Az Európai Bizottság tervei szerint egyébként évről évre elkészítik majd a jogállamisági jelentéseket, amelyeket a tagállamok az uniós tanácsban tárgyalnak is. Magyarország mellett Lengyelország tartozik az igazán szkeptikus országok közé: e két állam szorgalmazta, hogy az Általános Ügyek Tanácsának két héttel ezelőtti, luxemburgi ülésén nyilvános legyen a vita a jogállamiságról. A javaslat végül nem kapott megfelelő támogatást.

A Fidesz–KDNP európai parlamenti csoportjának fent idézett dokumentuma elsősorban azt szolgálja, hogy a balliberális többségű EP-ben is megismerjék a hivatalos kormányzati álláspontot a jelentéscsomaggal összefüggésben.