Azerbajdzsán vasárnap átvette az irányítást a korábban örmény irányítás alatt álló Şuşa városa fölött, ami töréspont lehet a hegyi-karabahi konfliktus szempontjából. Az újabb azeri sikereket Ilham Aliyev elnök jelentette be.
– A november 8-i dátum országunk dicső győzelmi napjává fog válni. Visszatértünk Şuşába. Şuşa már a miénk! Karabah – Azerbajdzsán területe! – írta ki a Twitter közösségi oldalán az azeri államfő. – A fegyveres erőink elfoglalták Şuşa városát. Ezt a győzelmet a harctéren vívtuk ki, és nem a tárgyalóasztal mögött. A tárgyalások értelmetlennek bizonyultak – idézte Aliyev egy másik vasárnapi nyilatkozatát a TASZSZ hírügynökség.
8 ноября войдет в историю как День Славной Победы. Мы вернулись в Шушу. Шуша – наша! Карабах – это Азербайджан! Поздравляю, Азербайджан! Ты свободна, родная Шуша!
— Ilham Aliyev (@presidentaz) November 8, 2020
Mindez lényegében azt jelenti, hogy Azerbajdzsán minden stratégiai fontosságú pozíciót elfoglalt a karabahi fronton, a harc heteken vagy akár napokon belül eldőlhet. A helyi beszámolók szerint november elejétől már örmény menekültek hosszú sora indult meg Örményország határai felé.
Şuşa városa több szempontból kulcsfontosságú: egyrészt ideológiai okok miatt. Mind Azerbajdzsán, mind Örményország a saját történelmük, a saját kultúrájuk egyik bölcsőjének, egyik központjuknak tartják a várost, amelyben korábban mindig is pezsgő zenei és kulturális élet folyt. Az örmény lakosságot az 1920-as pogrom során, majd 1988-ban űzték el a városból, míg Şuşát az 1992-ben elfoglaló karabahi örmény erők az azeri, közel tizenhétezer fős lakosságot deportálták. Jelenleg mintegy négyezer lakója van a városnak. Baku már a konfliktus elejétől presztízskérdést csinált Şuşa visszafoglalásából, ez most teljesülhetett.
Karabahi örmény menekültek sora tart az örmény határ felé.
Másrészt a város stratégiai szempontból is központi: csupán 11 kilométerre délre található Hegyi-Karabah fővárosától, Sztepanakerttől, és az 1988-ban kirobbant konfliktus során az egyik fő helyszíne volt az azeri tüzérség elhelyezésének és Sztepanakert bombázásának.
Ami ennél is fontosabb, hogy Şuşán keresztül halad a Sztepanakertet Örményországgal összekötő fő stratégiai útvonal. Ha ezt Baku ténylegesen el tudta vágni, akkor Hegyi-Karabah szeparatista erőinek a veresége már csak idő kérdése marad. Örmény katonai eszközök, önkéntes katonák és ellátás nélkül a hegyekben fekvő szakadár állam sorsa meg van pecsételve. Egyes orosz források szerint Hegyi-Karabah vezetését már evakuálták Jerevánba.
Örményország ugyanakkor vasárnapi közleményben tagadta a város elvesztését. – A harcok folytatódnak Şuşában, bízzanak a hadseregünkben – írta az örmény védelmi minisztérium képviselője, Arcrun Ovannyiszjan az intézmény Facebook-oldalán.
Az 1991-ben függetlenségét kinyilvánító, nagyrészt örmények által lakott Hegyi-Karabah hivatalosan Azerbajdzsán része, és bár Örményország aktív támogatása alatt áll, önállóságát még Jereván sem ismerte el. Az 1994-ben megkötött fegyverszünet óta a konfliktus befagyasztásra került, de soha nem oldódott meg. A harcok több mint egy hónapja, szeptember 27-én újultak meg: Baku előbb a Hegyi-Karabah körül fekvő, Örményország által még a kilencvenes évek elején elfoglalt hét azeri terület visszafoglalását kezdte meg. Ezek kulcsfontosságúak voltak Jereván számára, hogy összekössék Karabahot Örményországgal, és biztonsági zónaként működjenek. Ebből öt terület már visszafoglalásra került, és azóta Azerbajdzsán fokozatosan szorította a gyűrűt Hegyi-Karabah körül. A harcoknak becslések szerint már több ezer halottja van mindkét oldalról.
