Mesterségesen kreált magyarügy

A biztató tavaszi-nyári fejlemények után idén ősszel újra megtorpantak a magyar–ukrán ­diplomáciai kapcsolatok, amit az Ukrajnában elfogadott kisebbségellenes nyelvhasználati törvények taszítottak mély gödörbe az elmúlt három évben. Neves kijevi politológusoktól azt kérdeztük, vajon ők miként látják a két szomszédos ország kapcsolatainak jövőjét.

Kijev, 2020. június 25. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter érkezik a közös sajtótájékoztatójukra Kijevben 2020. június 25-én. MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko Fotó: Szerhij Dolzsenko

Ruszlan Bortnik, az Ukrán Politikai Intézet alapítója azzal kezdte, hogy elvben 2023-ban életbe lépnek az oktatási törvény nyelvi kvótái, és addig nem lesz parlamenti választás, így vélhetően hatalomváltás sem következik be. Ezért valószínűnek tartja, hogy életbe léptetik, mint ahogyan az orosz, a moldáv és más, nem az EU-s nyelvek valamelyikén oktató iskolákban már idén szeptembertől ez meg is történt.

Fölösleges várni, hogy Volodimir Zelenszkij elnök megoldja ezt a kényes kérdést, mert erre sem szándéka, sem pedig képessége nincs – fogalmazott.

Csak erős nemzetközi nyomással lehetne kimozdítani a holtpontról a kérdést. Hozzáfűzte: az ukrán társadalom több mint fele nem ellenzi, hogy a különböző régiókban anyanyelvükön tanulhassanak a gyerekek. Megtudtuk tőle, hogy eddig már 150 orosz iskolát zártak be, a szülők elégedetlenkednek.

Véleménye szerint Magyarországnak igaza van, amikor a kárpátaljai magyar kisebbség esetében a már meglévő és törvényileg garantált jogok elvétele ­miatt tiltakozik, szerinte ezt még nyomatékosabban vihetné a nemzetközi fórumok elé, de elismeri: a brüsszeli politikai konjunktúra kettős mércét alkalmazva fittyet hány erre, holott alapvető alkotmányos normákat sért az ukrán fél hozzáállása és jogalkotása az etnikumok vonatkozásában. Bortnik azt is járható útnak tartja, hogy Budapest e küzdelmében jobban összehangolja törekvéseit a többi nemzetiség képviselőivel, hiszen egy cipőben járnak, és a kisebbségek együttes fellépésével talán nagyobb nyomást gyakorolhatnának a kijevi vezetésre.

– A magyar NATO-blokk Kijev szempontjából valahol előnyös is, mert könnyebb az embereknek azt mondani, látjátok, a magyarok nem engednek minket a NATO-ba – így aztán nem kell arról beszélni, hogy mi nem kellünk oda. Azért nem, mert nagy a korrupció, hatalmas a szegénység

– fogalmazott a Magyar Nemzetnek az elemző.

Olena Djacsenko, az egyik politikai háttérműsor háziasszonya személyesen volt ott az alkotmánybíróság meghallgatásán, amikor az ellenzéki képviselők által a taláros testület elé citált jogszűkítő nyelvtörvényről tárgyaltak. Kollégájához hasonlóan ő is úgy ítéli meg, hogy

az államfő részéről nincs valós szándék ennek a kényes kérdésnek a felülvizsgálatára.

Meggyőződése, hogy az alkotmánybíróság szándékosan húzza-halasztja a jogszabály normakontrollját. Petro Porosenko korábbi államfő szántszándékkal kreált ilyen törvényt, hogy fokozza a társadalmi szembenállást, de ehhez csendesen az utódja is asszisztál, fejtette ki véleményét a műsorvezető.

Emlékeztetett arra is, hogy ­2014-ig nem volt ebből a kérdésből konfliktus, ezt a Porosenko-érában mesterségesen szították, nyilvánvalóan politikai célzattal. Ukrajnában 130 nemzetiség képviselői 85 nyelven beszélnek, de azt korábban soha senki nem kérdőjelezte meg, hogy az ukrán az államnyelv, ebben társadalmi egyetértés van és volt, a politikai szándék mégis súlyos konfliktust csinált belőle. – Nevetséges, hogy aki oroszul beszél, arra azt mondják, hogy az agresszor nyelvén beszél, ilyen alapon a németül megszólalókat Hitler nyelvhasználatával lehetne megvádolni. Fiktív patriotizmus az ilyen – jelentette ki. Az elemző ragaszkodott hozzá, hogy szó szerint írjuk le a következőket:

– Nagyon hálás vagyok Magyarországnak és Orbán Viktor miniszterelnöknek, amiért blokkolják Ukrajna NATO-integrációját, mert az ukrán hatalom nem veszi figyelembe a lakosság hatvan százalékának véleményét a NATO elutasítottságáról, de Budapestnek hála, így legalább nem tud lépéseket tenni az észak-atlanti integráció irányába.

Olekszij Jakubin politológus, több országos tévécsatorna állandó politikai szakértője emlékeztet: amikor a sokak által kifogásolt nyelvtörvény megszületett, abban volt egy kitétel, hogy hat hónapon belül a kisebbségek nyelvhasználatát rendezni kell egy másik törvényben, de a kisebbségi törvény azóta is egy helyben topog. – Porosenko idején szándékosan radikalizáltak egyes kérdéseket, ebben a kommunikációs klisében ellenségképnek szabták meg a magyart. Az önök közössége ennek az elszenvedője – jelentette ki Jakubin.