Látványosan csökkent Szaúd-Arábiában a kivégzések száma

Jelentősen csökkent Szaúd-Arábiában a kivégzések száma 2020-ban az ország igazságügyi rendszerében végrehajtott módosításokat követően – derül ki a szaúdi kormány emberi jogi bizottságának hétfői közleményéből.

A tavaly eszközölt módosításokkal felfüggesztették a nem erőszakos, kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekért kiszabható halálos ítéleteket, valamint visszavonták azoknak a halálos ítéletét, akik a bűncselekmény elkövetésekor kiskorúak voltak. Az ő esetükben az ítéletet tíz évig terjedő börtönbüntetésre változtatják – írja az MTI.

A rendeletet mindazonáltal nem tették közzé az ilyenkor szokásos módon az állami médiában, sem pedig a hivatalos közlönyben.

Független emberi jogi szervezetek aggodalmuknak adtak hangot az esetleges kiskapuk miatt, amelyek továbbra is módot adhatnak az elítéltek kivégzésére, hozzátéve, hogy öt, a bűncselekmény idején kiskorú elítélt halálbüntetését a mai napig sem vonták vissza.

Hivatalos adatok szerint a királyságban tavaly 27 elítélten hajtották végre a halálos ítéletet, 85 százalékkal kevesebbet, mint 2019-ben, amikor rekordszámú, 184 kivégzést jelentettek.

Az AP hírügynökség korábbi értesülése szerint a bíróságokat szintén arra kötelezték, hagyjanak fel a nyilvános korbácsolásokkal, és közmunkával vagy börtönbüntetéssel helyettesítsék őket.

Elemzők szerint e módosítások mögött a királyság de facto vezetője, Mohamed bin Szalmán trónörökös áll, aki az ország gazdaságát külföldi befektetők segítségével igyekszik felélénkíteni, így több reformot is bevezetett Szaúd-Arábia vonzóbbá tételére.

A trónörökös jó kapcsolatokat ápolt a halálbüntetés támogatójának számító Donald Trump leköszönő amerikai elnökkel, ám elemzők felhívják a figyelmet arra, hogy utódja, Joe Biden megválasztott elnök bírálta Rijádot a nagyszámú kivégzés miatt.

Szaúd-Arábiában a legtöbb kivégzést kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt hajtják végre: 2019-ben Kína és Irán után itt végezték ki a legtöbb embert, többségüket nyilvános lefejezéssel.

A vádlottakat nagyrészt kábítószeres bűncselekmények miatt ítélték halálra, de akadtak közöttük az ország síita kisebbségéből is, akiket – azt követően, hogy kormányellenes tüntetéseken vettek részt – terrorizmussal vádoltak meg.

Ellentétben például az előre megfontolt gyilkossággal, az iszlám törvénykönyve, a Saría nem tér ki a kábítószerrel kapcsolatos visszaélésekre, így az ilyen jellegű bűncselekményekről a bíróságok saját hatáskörükben dönthetnek.