Ujjal mutogat a süllyedő hajóról a svéd kormányfő

A demokráciát félti Stefan Löfven, és közben Magyarországra mutogat, pedig a saját háza táján is lenne mit söprögetnie. Antidemokratikus törekvések és romló mutatók szegélyezik a hét éve hatalmon lévő svéd miniszterelnök útját.

A svéd parlament (Riksdag)

A demokrácia kerül veszélybe, ha a jobboldal alakíthat jövőre kormányt – összegezhető a svéd miniszterelnök álláspontja a jövő évi választások kapcsán. Szerda este a köztévé 30 perc című műsorának volt a vendége Stefan Löfven, aki a műsor első húsz percében a koronavírus-járványra, azon belül is többnyire a lassan haladó oltási kampánnyal kapcsolatos kérdésekre adott – általában kitérő – válaszokat. Az utolsó tíz perc az SVT stúdiójában pedig a 2022-es választásról szólt, illetve leginkább a harmadik legerősebb pártról, a Svéd Demokratákról (Sverigesdemokraterna), de visszatérő toposz volt Lengyelország és Magyarország is.

Bevált baloldali retorika

Löfven szerint a bevándorlásellenes, nemzeti érzelmű párt példaképei ezen országok, majd hozzátette: – Látjuk, mi történt a demokráciával Magyarországon és Lengyelországban. A feldobott hasonlat indoklására eleinte nem vállalkozott, bár többször is megemlítette – elsősorban – Magyarországot. A műsorvezető sokadik kérdése után vázolta fel, mi is a baj a két országgal, és szerinte mi vár Svédországra, ha jobboldali kormány kerül jövőre hatalomra. Mivel a mérsékeltek és a kereszténydemokraták csak a svéd demokratákkal tudnak majd feltehetően kormányt alakítani, ezért meg lesz kötve a kezük, és a demokraták agendája fog érvényesülni, azaz – mint Magyarországon – korlátozni fogják a szólásszabadságot, a médiát, a bíróságok és az egyetemek működését. Természetesen a műsor első kétharmadában nem jutott eszébe Löfvennek, hogy a lassan haladó oltás kapcsán megemlítse Magyarországot, ahol ötszázötvenezerrel több embert tudtak beoltani, mint a valamivel nagyobb lélekszámú Svédországban, ahol még az egészségügyi dolgozók oltásával sem végeztek.

Felmerül a kérdés, hogy miért most volt itt az ideje, hogy hosszabb tévéinterjút adjon Stefan Löfven, aki az járvány kitörése óta többnyire csak sajtótájékoztatókon jelenik meg, és hogy ha már elment a tévéstúdióba, miért nem beszélt saját kormánya politikájáról, esetleges sikereiről és jövőbeni terveiről. Az apropót (a kommunikációs stábjának) most elsősorban az adhatta, hogy a második legnagyobb támogatottságú párt, a Mérsékeltek (Moderaterna) vezetője, Ulf Kristersson az előző héten arról beszélt, hogy tárgyalásokat kezd a svéd demokratákkal a lehetséges választási együttműködésről. Löfvennek pedig van miért aggódnia, hiszen már 2018-ban is hajszálon múlott, hogy a minden idők legrosszabb választási eredményét produkáló Szociáldemokrata Párt kormányt tudjon alakítani, azóta pedig tovább esett pártjának a támogatottsága. Akkor 131 napba került, amíg tető alá tudták hozni két kis párt külső támogatásával azt a megállapodást, amely lehetővé tette a (kisebbségi) kormányalakítást a Környezetpárttal (Miljöpartiet).

A legfrissebb felmérés szerint a mérsékeltek mindössze három százalékkal vannak a kormányzó szocdemek mögött lemaradva, 24 százalékos támogatást élvezve. Egy másik kutatás szerint abszolút fej-fej mellett van a két párt. A másik polgári párt, a Kereszténydemokraták (Kristendemokraterna) épphogy megugranák a négy százalékos parlamenti küszöböt, míg a baloldalon folyamatosan démonizált Svéd Demokraták 18 százalékon állnak. A helyzetet színesíti a kisebbségben kormányzó szocdem–zöld koalíciót eddig kívülről támogató törpepárt, a Liberálisok (Liberarelna), ami nemrég bejelentette, hogy Ulf Kristersson miniszterelnökségét látnák szívesen, ezért jövőre „átállnak” a jobb oldalra, de azt kikötötték, hogy a Svéd Demokratákat nem tudják támogatni, de valószínűleg lehetőségük sem lenne rá, mert a helyzet mostani állása szerint be sem jutnának a parlamentbe.

Antidemokrácia svéd módra

A miniszterelnök és a politikai elit jó része előszeretettel rúg Magyarországba, és azt híreszteli, hogy az ország antidemokratikus, de a diktatúra és a diktátor kifejezések is elhangzanak, ha nagyot akarnak mondani. Pedig a Löfven-kormány demokratikusság kérdésében saját háza táján is sepregethetne. Nézzük például a stúdióból emlegetett ítélkezési függetlenséget! Svédországban a bírákat egy testület, a Domarnämnden hivatott kinevezni, amelynek kilenc tagjából kettőt a svéd parlament (Riksdag) választ, de a túlnyomó többséget, összesen hét tagot, a kormány nevez ki. De a parlament által megválasztott két bírát is jává kell hagynia a kormánynak, mielőtt hivatalba léphetnek…

A svéd parlament (Riksdag)

Az utóbbi időben az ellenzéki sajtó ellehetetlenítésében is jeleskedett a hatalom. ’60-as évek óta célzott pályázatokkal támogatja az állam a hírkészítést. 2020-ban rekord magas összegből gazdálkodhatott a médiahatóság, a koronavírus-járványra hivatkozva kétszázmillió svéd koronával (7,1 milliárd forinttal) emelte meg a kormányzat az odaítélhető támogatás éves keretösszegét. De nem mindenkinek jár a pénz, a baloldali ideológiákkal vagy a bevándorlással kritikus sajtó eddig is hátrányt szenvedett, de a kormány új törvényjavaslatából az derül ki, egyre nehezebb lesz ezen médiumoknak a támogatáshoz hozzájutni. Az új törvényjavaslatában az áll, hogy megtagadható a támogatás az olyan médiumoktól, amelyek megkérdőjelezik a társadalmilag elfogadott alapértékeket. Azaz gyakorlatilag bármire ráhúzható lesz, ami ellenkezik a jelenlegi ideológiai fősodorral, legyenek azok a már minden fronton teret nyert és már jó ideje megkérdőjelezhetetlen gender- és LMBTQ-témák, vagy éppen a bevándorlás problémaköre. Innen már csak egy lépés a kádári Magyarországról ismert három T-ből a tiltott megjelenése.

Tudományos kutatás ideológiai alapon, iskolai antiszemitizmus

Ez még nem minden, úgy tűnik, hogy a tudományos élet ideológiai korlátozása is a Löfven-kabinet asztalán van. Egy új, a felsőoktatás és a tudományos kutatás működését szabályozni hivatott törvény tervezetében többek között az áll, hogy a fenti tevékenységeket „mindig a hatályos jogszabályok és érvényes értékrendszer alapján kell gyakorolni”. A tervezetben szerepel egy értelmezési megjegyzés a hatóságoknak és a bíróságoknak, ami alapján egyértelmű, hogy a baloldali kormányzat a törvénnyel közvetlenül, ideológiai alapon kívánja korlátozni az akadémiai függetlenséget. Mindeközben növekszik az antiszemitizmus az oktatási intézményekben. Malmö város önkormányzata közvélemény-kutatást végzett az óvodáktól a felnőttoktatásig, eszerint majdnem minden zsidó származású diák beszámolt arról, hogy származása miatt már szenvedett el szóbeli vagy fizikai bántalmazást az iskolában.

Svédországban az elmúlt években elképesztő méreteket öltött a bűnözés, Löfven hatalomra kerülése óta ötven százalékkal megnövekedett az erőszakos bűncselekmények száma. Bár az utóbbi időben a rendőrség némileg rendezte sorait, és például tömegesen vett őrizetbe bűnözőket, de még mindig az év majdnem minden napjára jut egy lövöldözés vagy robbantás, elsősorban az ország hatvan, bevándorlók által lakott, „sebezhető” zónájában. Miközben egyes becslések szerint legalább ötvenezer, mindenféle dokumentum és tartózkodási engedély nélküli migráns tartózkodik az országban, a kitoloncolásokban nem jeleskedik az ország, ráadásul a bevándorlási törvény további felhígításán dolgozik a kabinet.

Stefan Löfven 2014-ben, a hatalomra kerülésekor 2020-ra az EU legalacsonyabb munkanélküliségét ígérte a választóknak. A helyzet úgy áll, hogy jelenleg 9,7 százalékos a munkanélküliségi ráta, ami két százalékkal több, mint amikor az ígéret elhangzott, 2,6 százalékkal magasabb, mint az uniós átlag, és duplája a magyar mutatónak.

Stefan Löfven tíz éve a Szociáldemokrata Párt elnöke, és hét éve miniszterelnök. Pártelnöksége alatt érte el pártja az elmúlt száztíz év legrosszabb eredményét. Úgy tűnik, nem maradt más eszköz számára, mint a jobboldallal, valamint Lengyel- és Magyarországgal ijesztgetni a svédeket.

A szerző a Magyar Nemzet svédországi tudósítója