Ujjal mutogat a süllyedő hajóról a svéd kormányfő

A demokráciát félti Stefan Löfven, és közben Magyarországra mutogat, pedig a saját háza táján is lenne mit söprögetnie. Antidemokratikus törekvések és romló mutatók szegélyezik a hét éve hatalmon lévő svéd miniszterelnök útját.

A svéd parlament (Riksdag)

A legfrissebb felmérés szerint a mérsékeltek mindössze három százalékkal vannak a kormányzó szocdemek mögött lemaradva, 24 százalékos támogatást élvezve. Egy másik kutatás szerint abszolút fej-fej mellett van a két párt. A másik polgári párt, a Kereszténydemokraták (Kristendemokraterna) épphogy megugranák a négy százalékos parlamenti küszöböt, míg a baloldalon folyamatosan démonizált Svéd Demokraták 18 százalékon állnak. A helyzetet színesíti a kisebbségben kormányzó szocdem–zöld koalíciót eddig kívülről támogató törpepárt, a Liberálisok (Liberarelna), ami nemrég bejelentette, hogy Ulf Kristersson miniszterelnökségét látnák szívesen, ezért jövőre „átállnak” a jobb oldalra, de azt kikötötték, hogy a Svéd Demokratákat nem tudják támogatni, de valószínűleg lehetőségük sem lenne rá, mert a helyzet mostani állása szerint be sem jutnának a parlamentbe.

Antidemokrácia svéd módra

A miniszterelnök és a politikai elit jó része előszeretettel rúg Magyarországba, és azt híreszteli, hogy az ország antidemokratikus, de a diktatúra és a diktátor kifejezések is elhangzanak, ha nagyot akarnak mondani. Pedig a Löfven-kormány demokratikusság kérdésében saját háza táján is sepregethetne. Nézzük például a stúdióból emlegetett ítélkezési függetlenséget! Svédországban a bírákat egy testület, a Domarnämnden hivatott kinevezni, amelynek kilenc tagjából kettőt a svéd parlament (Riksdag) választ, de a túlnyomó többséget, összesen hét tagot, a kormány nevez ki. De a parlament által megválasztott két bírát is jává kell hagynia a kormánynak, mielőtt hivatalba léphetnek…

A svéd parlament (Riksdag)

Az utóbbi időben az ellenzéki sajtó ellehetetlenítésében is jeleskedett a hatalom. ’60-as évek óta célzott pályázatokkal támogatja az állam a hírkészítést. 2020-ban rekord magas összegből gazdálkodhatott a médiahatóság, a koronavírus-járványra hivatkozva kétszázmillió svéd koronával (7,1 milliárd forinttal) emelte meg a kormányzat az odaítélhető támogatás éves keretösszegét. De nem mindenkinek jár a pénz, a baloldali ideológiákkal vagy a bevándorlással kritikus sajtó eddig is hátrányt szenvedett, de a kormány új törvényjavaslatából az derül ki, egyre nehezebb lesz ezen médiumoknak a támogatáshoz hozzájutni. Az új törvényjavaslatában az áll, hogy megtagadható a támogatás az olyan médiumoktól, amelyek megkérdőjelezik a társadalmilag elfogadott alapértékeket. Azaz gyakorlatilag bármire ráhúzható lesz, ami ellenkezik a jelenlegi ideológiai fősodorral, legyenek azok a már minden fronton teret nyert és már jó ideje megkérdőjelezhetetlen gender- és LMBTQ-témák, vagy éppen a bevándorlás problémaköre. Innen már csak egy lépés a kádári Magyarországról ismert három T-ből a tiltott megjelenése.

Tudományos kutatás ideológiai alapon, iskolai antiszemitizmus

Ez még nem minden, úgy tűnik, hogy a tudományos élet ideológiai korlátozása is a Löfven-kabinet asztalán van. Egy új, a felsőoktatás és a tudományos kutatás működését szabályozni hivatott törvény tervezetében többek között az áll, hogy a fenti tevékenységeket „mindig a hatályos jogszabályok és érvényes értékrendszer alapján kell gyakorolni”. A tervezetben szerepel egy értelmezési megjegyzés a hatóságoknak és a bíróságoknak, ami alapján egyértelmű, hogy a baloldali kormányzat a törvénnyel közvetlenül, ideológiai alapon kívánja korlátozni az akadémiai függetlenséget. Mindeközben növekszik az antiszemitizmus az oktatási intézményekben. Malmö város önkormányzata közvélemény-kutatást végzett az óvodáktól a felnőttoktatásig, eszerint majdnem minden zsidó származású diák beszámolt arról, hogy származása miatt már szenvedett el szóbeli vagy fizikai bántalmazást az iskolában.

Svédországban az elmúlt években elképesztő méreteket öltött a bűnözés, Löfven hatalomra kerülése óta ötven százalékkal megnövekedett az erőszakos bűncselekmények száma. Bár az utóbbi időben a rendőrség némileg rendezte sorait, és például tömegesen vett őrizetbe bűnözőket, de még mindig az év majdnem minden napjára jut egy lövöldözés vagy robbantás, elsősorban az ország hatvan, bevándorlók által lakott, „sebezhető” zónájában. Miközben egyes becslések szerint legalább ötvenezer, mindenféle dokumentum és tartózkodási engedély nélküli migráns tartózkodik az országban, a kitoloncolásokban nem jeleskedik az ország, ráadásul a bevándorlási törvény további felhígításán dolgozik a kabinet.

Stefan Löfven 2014-ben, a hatalomra kerülésekor 2020-ra az EU legalacsonyabb munkanélküliségét ígérte a választóknak. A helyzet úgy áll, hogy jelenleg 9,7 százalékos a munkanélküliségi ráta, ami két százalékkal több, mint amikor az ígéret elhangzott, 2,6 százalékkal magasabb, mint az uniós átlag, és duplája a magyar mutatónak.

Stefan Löfven tíz éve a Szociáldemokrata Párt elnöke, és hét éve miniszterelnök. Pártelnöksége alatt érte el pártja az elmúlt száztíz év legrosszabb eredményét. Úgy tűnik, nem maradt más eszköz számára, mint a jobboldallal, valamint Lengyel- és Magyarországgal ijesztgetni a svédeket.

A szerző a Magyar Nemzet svédországi tudósítója