A demokrácia kerül veszélybe, ha a jobboldal alakíthat jövőre kormányt – összegezhető a svéd miniszterelnök álláspontja a jövő évi választások kapcsán. Szerda este a köztévé 30 perc című műsorának volt a vendége Stefan Löfven, aki a műsor első húsz percében a koronavírus-járványra, azon belül is többnyire a lassan haladó oltási kampánnyal kapcsolatos kérdésekre adott – általában kitérő – válaszokat. Az utolsó tíz perc az SVT stúdiójában pedig a 2022-es választásról szólt, illetve leginkább a harmadik legerősebb pártról, a Svéd Demokratákról (Sverigesdemokraterna), de visszatérő toposz volt Lengyelország és Magyarország is.
Bevált baloldali retorika
Löfven szerint a bevándorlásellenes, nemzeti érzelmű párt példaképei ezen országok, majd hozzátette: – Látjuk, mi történt a demokráciával Magyarországon és Lengyelországban. A feldobott hasonlat indoklására eleinte nem vállalkozott, bár többször is megemlítette – elsősorban – Magyarországot. A műsorvezető sokadik kérdése után vázolta fel, mi is a baj a két országgal, és szerinte mi vár Svédországra, ha jobboldali kormány kerül jövőre hatalomra. Mivel a mérsékeltek és a kereszténydemokraták csak a svéd demokratákkal tudnak majd feltehetően kormányt alakítani, ezért meg lesz kötve a kezük, és a demokraták agendája fog érvényesülni, azaz – mint Magyarországon – korlátozni fogják a szólásszabadságot, a médiát, a bíróságok és az egyetemek működését. Természetesen a műsor első kétharmadában nem jutott eszébe Löfvennek, hogy a lassan haladó oltás kapcsán megemlítse Magyarországot, ahol ötszázötvenezerrel több embert tudtak beoltani, mint a valamivel nagyobb lélekszámú Svédországban, ahol még az egészségügyi dolgozók oltásával sem végeztek.
Felmerül a kérdés, hogy miért most volt itt az ideje, hogy hosszabb tévéinterjút adjon Stefan Löfven, aki az járvány kitörése óta többnyire csak sajtótájékoztatókon jelenik meg, és hogy ha már elment a tévéstúdióba, miért nem beszélt saját kormánya politikájáról, esetleges sikereiről és jövőbeni terveiről. Az apropót (a kommunikációs stábjának) most elsősorban az adhatta, hogy a második legnagyobb támogatottságú párt, a Mérsékeltek (Moderaterna) vezetője, Ulf Kristersson az előző héten arról beszélt, hogy tárgyalásokat kezd a svéd demokratákkal a lehetséges választási együttműködésről. Löfvennek pedig van miért aggódnia, hiszen már 2018-ban is hajszálon múlott, hogy a minden idők legrosszabb választási eredményét produkáló Szociáldemokrata Párt kormányt tudjon alakítani, azóta pedig tovább esett pártjának a támogatottsága. Akkor 131 napba került, amíg tető alá tudták hozni két kis párt külső támogatásával azt a megállapodást, amely lehetővé tette a (kisebbségi) kormányalakítást a Környezetpárttal (Miljöpartiet).
