A járvány lerántotta a leplet a német uniópártok korrupciójáról

A Kantar intézet vasárnap közzétett felmérése szerint a választók 26 százaléka szavazna a Kereszténydemokrata Unióra (CDU) és bajor testvérpártjára (CSU), míg a Zöldek a voksok 23 százalékát szereznék meg. Az uniópártok támogatottságának országos szintű visszaesése már a koronavírus-járvány második hullámának felerősödésével megindult, hiszen tavaly júniusban, az első hullámot követően még negyven százalékon mérték a pártszövetséget. Az utóbbi hetekben napvilágot látott korrupciós botrányok azonban erőteljesen megtépázták a CDU/CSU hitelét.

Maszkbeszerzés baráti áron

A járvány első hulláma idején az egész világon hirtelen óriási kereslet keletkezett a védőmaszkok iránt, ez alól Németország sem volt kivétel, ahol a különböző maszkokat horror árakon kínálták azok, akik üzleti, baráti vagy éppen politikai kapcsolataik révén – elsősorban Kínából – hozzájutottak ezekhez.

Georg Nüßlein (CSU) ily módon hatszázezer eurót zsebelt be tanácsadó cégén keresztül. Ellene a müncheni főállamügyészség folytat eljárást vesztegetés gyanúja miatt.

Nikolas Löbel (CDU), aki a parlament külügyi bizottságának tagja volt, 250 ezer euró jutalékot markolt fel a cége által közvetített maszkügylet után. A rájuk nehezedő nyomás miatt mindketten kiléptek a frakcióból, de mandátumukat és természetesen havi több mint tízezer eurós fizetésüket a szeptemberi parlamenti választásokig meg akarták tartani. Löbel nem bírta a gyűrődést: visszaadta parlamenti mandátumát és kilépett a CDU-ból is. Nüßlein, aki a parlamenti frakció helyettes vezetője is volt, először még ügyvédjén keresztül tiltakozott a nyilvános előzetes elítélés ellen. A CSU-elnökség a párt viselkedési kódexe értelmében – miszerint a képviselők nem használhatják fel mandátumukat privát céljaikra – egyhangú határozatban felszólította, hogy vállalja a felelősséget a kapzsiságáért és ne okozzon súlyos politikai kárt pártjának. A további szankciók elől menekülve Nüßlein is kilépett a CSU-ból.

A korrupciós botrányok egyik prominens főszereplője a CSU volt bajor tartományi igazságügy-minisztere, Alfred Sauter, aki Nüßlein günzburgi választókerületének az elnöke volt, s ő készítette el a maszkbeszerzésről szóló szerződést a párttársa által közvetített eladó és a bajor egészségügyi minisztérium között. Sauter újságoknak adott interjúkban tagadta, hogy tudomása lett volna Nüßlein jutalékáról. A szerződéseket amúgy sem képviselőként, hanem ügyvédként dolgozta ki – védekezett. A müncheni főállamügyészség ellene is eljárást indított a maszkbeszerzésekben való részvételért kapott 1,2 millió eurós jutalék miatt, a rendőrség pedig házkutatást tartott ügyvédi és parlamenti irodájában is.

A CSU elnöksége, a bajor parlament elnöke, Ilse Aigner, valamint Markus Söder miniszterelnök is felszólították Sautert, hogy az ügy tisztázásáig szüneteltesse parlamenti mandátumát és minden pártbeli tisztségét. Markus Blume, a párt főtitkára a vádakat súlyos természetűnek nevezte, de hozzátette, hogy az ügy lezárásáig az ártatlanság vélelme kijár Sauternek. Az ügy a CSU-nak azért is nagyon kínos, mert a több évtizede parlamenti képviselő Sauter a pártelnökség pénzügyi bizottságának elnöke és a legszűkebb pártvezetés eddig nagy tiszteletet élvező tagja volt.

Megtépázott tekintély

A politikai riválisoknak az ügy természetesen talált ajándék volt. A bajor szociáldemokraták egyik politikusa, Florian von Brunn feljelentést is tett ismeretlen tettes ellen,

mert a bajor egészségügyi minisztérium egy svájci cégtől kórházi védőfelszereléseket és egymillió hamis FFP2-es maszkot vásárolt darabonként 10,6 eurós csillagászati áron.

Ez a 15 millió eurós gyanús ügylet a volt bajor belügyminiszter és CSU-főtitkár Gerold Tandler lánya, Andrea Tandler közvetítésével jött létre. Az ügybe a legendás bajor miniszterelnök, Franz Josef Strauß lánya, Monika Hohlmeier is belekeveredett, mert egy, az akkori bajor egészségügyi miniszternek, Melanie Humlnak küldött SMS tanúsága szerint „megvásárolható maszkokra” hívta fel a figyelmet. Huml szerint ez akkoriban teljesen rendben volt, az illetékes szakreferens osztály kezelte az ügyet. A szociáldemokrata Brunn ezzel nem elégszik meg és követeli az ügy további tisztázását.

Ma már jól ellátottak. Német katonák lélegeztetõgépeket tartalmazó dobozokat rakodnak egy Airbus A310 MRTT repülõgépre a németországi Köln-Bonn nemzetközi repülõtér katonai repülõgépek részére kijelölt részén 2021. március 26-án. A német légierõ 80 lélegeztetõgépet szállít Brazíliába.

Fotó: MTI/AP/Bundeswehr

A kancellárjelölti pozícióra pályázó és a szigorú járványkezelési politikája miatt országos szinten is népszerű Markus Södernek a legkellemetlenebb a dolog, mert a párttársai ellen felhozott korrupciós vádak mindenképpen megtépázzák az ő tekintélyét is. De nemcsak a bajor CSU politikusai akartak nagyot meríteni a húsosfazékból, hanem a CDU képviselői is. Egy türingiai képviselőjük, Mark Hauptmann ellen is eljárást folytat a tartományi főállamügyészség megvesztegetés gyanúja miatt. A vád szerint védőmaszkokat közvetített és ezért egy frankfurti cégtől jutalékot kapott. Az eljárás részeként a tartományi legfelsőbb bíróság 997 ezer eurónyi vagyonzárlatot rendelt el ellene. Hauptmann előbb tagadta a vádakat, de végül lemondott képviselői mandátumáról.

Ingatlanügyekben is jártas miniszter

Jens Spahn szövetségi egészségügyi miniszter a járvány kezdetén tudatosan használta fel barátait és ismerőseit az ellátási nehézségek megoldására. A Der Spiegelnek adott nyilatkozatában azt mondta, hogy

„ebben az időben azt állapítottam meg, hogy sokkal jobban működött, ha az ajánlat olyan valakitől jön, akit ismerünk.”

Hozzátette: „egy márciusi vasárnap reggel beláttam, hogy az illetékes hivatalokon keresztüli klasszikus közbeszerzésekkel nem jutunk tovább”. Akkoriban kezdett el saját maga is telefonálni – nyilatkozta a Der Spiegelnek. Ily módon több CDU közeli és Spahnnal jó viszonyt ápoló cég, üzletember tett szert jó szerződésekre és szállított több milliárd euró értékben védőfelszereléseket Spahn minisztériumának. Akik kimaradtak az üzletből, azok természetesen kritizálják a minisztert, hogy ismerőseit és barátait részesítette előnyben a beszerzések során. Sok szállító azt panaszolta, hogy a minisztérium az olcsóbb ajánlatokat is visszautasította. Olyan is van, aki szállított ugyan, de a mai napig nem kapta meg a pénzét. Spahn mindig hangsúlyozta, hogy ő személy szerint soha sem profitált ezekből az üzletekből.

Jens Spahn német egészségügyi miniszter az ingatlanokhoz is ért.
Fotó: Michael Kappeler / MTI/AP/DPA/

2020 áprilisában egy addig kizárólag ingatlanokkal kereskedő cég húszmillió maszkot szállított egy úgynevezett open house eljárás részeként Spahn minisztériumának. Ez azt jelenti, hogy nem közbeszerzési eljárást tartanak, hanem a vevő, azaz a minisztérium kijelenti, hogy darabonként öt euróért bárkitől hajlandó maszkokat vásárolni, aki legalább 25 ezer darabot tud szállítani. Ez rendben is lett volna, míg ki nem derült, hogy a szállító cégben a szintén CDU-s berlini politikus és üzletember, Niels Korte (CDU) is társtulajdonos volt. Ennek következtében Korte lemondott az őszi választáson való indulásról.

A 40 éves, banktisztviselőnek tanult Jens Spahn, aki életének majd felét a szövetségi parlamentben töltötte el, nemcsak tehetséges politikus, hanem az ingatlanüzletekben is jártas.

2015-ben vett 980 ezer euróért egy 240 négyzetméteres lakást Berlinben, majd azt bérbe adta a liberális ellenzéki FDP elnökének, Christian Lindnernek. Ezt a lakást idén télen 1,6 millió euróért adta tovább. Az a belgyógyász és korábbi gyógyszeripari lobbista, akitől a lakást eredetileg vette, később Spahn közbenjárására az egészségügyi rendszer digitális átstrukturálásával, az elektronikus betegkartonok és e-receptek kidolgozásával foglalkozó Gematik vállalat ügyvezető igazgatója lett. A cég 51 százalékos tulajdonosa a német állam. Természetesen mindketten cáfolják, hogy mindehhez a régi ismeretségüknek bármi köze lenne.

Tavaly a bankszakmában jártas miniszter a hamburgi Burda kiadóvállalat lobbistájaként tevékenykedő férjével, Daniel Funke médiaszakemberrel együtt vásárolt egy villát a főváros Berlin-Dahlem városrészében több mint négymillió euróért. A pontos vételár közlésétől elzárkózó Spahn hónapokig pereskedett különböző újságokkal, míg egy bíróság úgy ítélte meg, hogy azt nyilvánosságra szabad hozni. A dolog pikantériája az, hogy a villa vételárára az a westmünsterlandi takarékpénztár adott hitelt, amelynek igazgatótanácsának Spahn korábban tagja volt. A T-online internetes portál ezekkel az ingatlanügyletekkel kapcsolatban azt írja, hogy Spahn és környezete ellen soha semmilyen gyanú sem merült fel, hogy bármilyen büntetőjogi felelősség terhelné őket.

A sok, egymással összefüggő botrány azonban mindenképpen aláásta a CDU/CSU-ba vetett bizalmat, a március 14-én Baden-Württembergben és Rajna-vidék–Pfalzban megtartott parlamenti választások során a CDU eddigi legrosszabb eredményét érte el mindkét tartományban. A most nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatások pedig nem sok jót ígérnek a pártnak a szeptember 26-i szövetségi parlamenti választás alkalmával sem.