– Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rövid időn belül vészhelyzeti alkalmazásra ajánlhatja a kínai Sinopharm-vakcinát. Változtathat-e a döntés az EU keleti vakcinákhoz való hozzáállásán?
– Azt gondolom, a döntéssel egyértelművé válhat, hogy a valóság túlmutat azokon a kereteken, amelyeken belül Brüsszelben gondolkoznak. Óriási hiba ideológiai ügyet csinálni az oltásokból. Az egész EU-ban megbénult a normális élet, így egyetlen szempont kellene hogy a döntéshozók szeme előtt lebegjen: hogy hatékony és biztonságos-e az adott vakcina. A gyártó országgal fennálló politikai viták, ideológiai különbségek most másodlagosak. Egy globalizált világban nem tartható álláspont, hogy ideológiai megfontolásból diszkriminálunk egyes oltóanyagokat. Amennyiben az Egészségügyi Világszervezet felveszi a Sinopharm-vakcinát a javasolt oltások listájára, kíváncsian várom majd, mit lépnek Brüsszelben.
A WHO innentől nem számít majd szakmai szervezetnek? Talán a brüsszeli bürokraták kimondják, hogy szakértőbbek, mint az Egészségügyi Világszervezet munkatársai?
Tarthatatlan az EU jelenlegi hozzáállása a vakcinabeszerzéshez és -engedélyezéshez.
– Az Európai Bizottság időközben bejelentette, hogy a tagállamokkal karöltve jogi eljárást kezdeményez az AstraZeneca vállalat ellen. Mennyi értelme van egy pernek, amikor egyelőre az EU lakosságának harmadát sem éri el a beoltottak aránya?
– Ha a gyógyszergyártó cég szerződésszegést követett el, természetesen van értelme a pernek. Mindazonáltal ez a fejlemény is bizonyítja, hogy az Európai Bizottság vakcinabeszerzése során komoly hibák történtek. Elég a tényeket néznünk: az EU-beli átoltottság arányaiban az Egyesült Államok, Izrael vagy épp Szerbia adatainak a nyomába sem ér. Magyarország viszont kimagasló eredményt ért el, hazánkban jelenleg a beoltottak aránya az uniós átlag mintegy duplája. Mindezt azért tudtuk elérni, mert nem kizárólag a bizottság által beszerzett vakcinamennyiségre támaszkodunk, hanem ezzel párhuzamosan Keletről is vásároltunk oltóanyagot. A vakcinaszerződésekkel egyébként korábban is akadtak problémák, és nem csak az AstraZeneca esetében. Az sem volt egyértelmű, hogy melyik cég milyen szállítási határidőkre van kötelezve, így Brüsszelben folyamatosan felülvizsgálták a célszámokat. A keleti vakcinákkal kapcsolatosan pedig elzárkózás jellemezte az uniós bürokráciát. Az EU-nak igenis aktívan és kezdeményező módon kellett volna fellépnie az orosz és a kínai partnerekkel szemben.
Közel négy hónapja tart az oltási kampány, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) mégis most tart csak ott, hogy terepszemlét tartson Oroszországban.