A németeket jobban érdekli a járvány, mint a közelgő választás

A lakosság a koronavírus negyedik hullámától tart. A CDU/CSU-pártszövetség tartja vezető helyét.

Düsseldorf, 2021. június 30. Armin Laschet, a kormányzó német Kereszténydemokrata Unió, a CDU elnöke, Észak-Rajna-Vesztfália tartományi miniszterelnöke gyertyákat gyújt a koronavírus-járvány áldozatainak tiszteletére a tartományi parlament düsseldorfi üléstermében tartott megemlékezésen 2021. június 30-án. MTI/AP/Martin Meissner Fotó: Martin Meissner

Bár az őszi parlamenti választás egyre közeledik Németországban, az állampolgárok jelenleg leginkább a koronavírus-járvánnyal vannak elfoglalva. Ugyan a fertőzések száma folyamatosan csökken, aggasztó, hogy a delta variáns már az esetek felét teszi ki, és azok is újabb korlátozások elé néznek, akik már mindkét oltásukat megkapták – jelenleg a lakosság mintegy 37 százaléka.

Az Infratest Dimap közvélemény-kutató intézet 1317 német lakossal elvégzett felméréséből kiderült:

a megkérdezettek 62 százaléka tart attól, hogy hamarosan a pandémia negyedik hulláma is végigsöpör az országon.

Az újabb járványkitörés pedig leginkább a gyerekeket érintené hátrányosan, akik nem tudnának visszamenni az iskolákba ősztől. A válaszadók 79 százaléka szerint a jelenléti oktatás hiánya hátráltatná a gyerekek fejlődését.

Armin Laschet, a kormányzó német Kereszténydemokrata Unió, a CDU elnöke, Észak-Rajna–Vesztfália tartományi miniszterelnöke (k) a koronavírus-járvány áldozatainak tiszteletére a tartományi parlament düsseldorfi üléstermében tartott megemlékezésen 2021. június 30-án
Fotó: MTI/AP/Martin Meissner

A június 28. és 30. között végzett felmérés továbbá arra is rámutat, hogy

a Kereszténydemokrata Unió és a bajor Keresztényszociális Unió szövetsége (CDU/CSU) továbbra is tartja vezető helyét a németországi pártok között: jelenleg 28 százalékos a támogatottságuk.

Bár ez visszaesést jelent a 2017-es választás óta, amelyen a szavazatok 33 százalékát szerezték meg, még így is jóval megelőzik a Zöldeket. A közvélemény-kutatás alapján az ökopártra a választópolgárok 20 százaléka voksolna jelenleg.

A Zöldek tehát jó ideje nem tudják átvenni a vezető szerepet, annak ellenére, hogy áprilisban kimagasló eredményt értek el egy sor közvélemény-kutatásban – a Forsa Intézet adatai alapján még 28 százalékos támogatottságra is szert tettek, szemben a CDU/CSU-pártszövetség 21 százalékával.

– Az áprilisi közvélemény-kutatások irreálisak voltak

– jelentette ki Olaf Boehnke, a Rasmussen Global politikai tanácsadó cég berlini részlegének igazgatója. Hozzátette: több tényező is szerepet játszott a Zöldek áprilisi népszerűségében, elsősorban a konzervatív pártszövetségen belül kialakult párbaj a kancellári kinevezésért. Olaf Boehnke szerint a pártok közül egyedül a Zöldek tudták civilizált módon kinevezni a kancellárjelöltjüket, ami növelte a választók párt iránti szimpátiáját.

Annalena Baerbock, a német Zöldek kancellárjelöltje kezdetben óriási lökést adott pártja népszerűségének
Fotó: MTI/EPA/DDP pool/Andreas Gora

– A Zöldek azért teljesítettek olyan jól, mert a CDU rosszul teljesített, ám ez utóbbi újra megerősítette politikai hitelességét a konzervatív táboron belül

– tette hozzá.

A Zöldek támogatottságát mindezen felül Annalena Baerbock személye is jelentősen befolyásolja. A negyvenéves politikus kancellárjelölti kinevezése hatalmas lökést adott a pártnak tavasszal, ám az utóbbi időben egyre több botrány övezte a női jelöltet, és ezzel párhuzamosan a Zöldek támogatottsága is visszaesett. Legutóbb egy plágiumvizsgáló weboldal hívta fel rá a figyelmet, hogy Annalena Baerbock új könyvében más szövegekből emelt át részleteket anélkül, hogy hivatkozott volna rájuk. A politikus erről úgy nyilatkozott, hogy nem tudományos munkát írt, hanem politikai nézeteit foglalta össze tényeken keresztül.

Úgy tűnik azonban, hogy a választókat nem győzte meg Annalena Baerbock magyarázata:

az INSA közvélemény-kutató intézet csütörtökön közzétett felmérésének adatai alapján a Zöldek kancellárjelöltje a megkérdezettek mindössze 23,2 százaléka szerint hiteles, míg 58,4 százalékuk nem tartja annak.