Szánthó Miklós: A magyar tartás frusztrálja a külföldi liberálisokat + videó

Az Alapjogokért Központ immár harmadik alkalommal képviseltette magát az amerikai republikánus tábor „seregszemléjén”, a múlt hét végi Conservative Political Action Conference-n (CPAC). Bár a pandémia miatt a texasi eseményre csupán egy videóüzenettel tudtak készülni, Szánthó Miklós, a központ igazgatója részletesebben beszélt lapunknak az Atlanti-óceán mindkét partján tapasztalható kihívásokról, valamint a jövő évre tervezett budapesti rendezvényről.

2021. 07. 13. 12:32
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója. Fotó: ARPAD FOLDHAZI
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az ACU magyarországi partnerszervezetének vezetőjeként megerősítette a CPAC budapesti meghívását jövő tavaszra; a rendezvény a koronavírus-járvány miatt szenvedett eddig késedelmet. Mi lenne a magyar konzervatívok számára a hozadéka a budapesti CPAC-nek?

Az „eredeti” CPAC (Conservative Political Action Conference) az amerikai jobboldal legnagyobb seregszemléje, nem pusztán egy fórum, egy rendezvény, hanem a tengerentúli konzervatív tábor erejének felmutatása. Az előbbiekben arról beszéltünk, hogy a kontinensünkön milyen a politikai klíma, de látnunk kell, hogy a baloldal, a szocialisták, a progresszió, a globalisták mindenhol ugyanazokat a klasszikus társadalmi alappilléreket igyekeznek aláásni – itt, Európában és Észak-Amerikában is. Az „emberi jogok” stemplijével felülbélyegzik a józan észt, tudománytalannak és kirekesztőnek állítják be a zsidó-keresztyén hagyományokat, a fejlődés szükségszerűségére hivatkozva meg akarják haladni az egyébként is „bűnös múltú” nemzeti kereteket, a szexuális forradalom legújabb hullámát meglovagolva pedig végleg meg akarják szüntetni az elnyomó struktúrát képviselő családot. Ha egy ilyen „erős” rendezvényen, mint a tavaszra tervezett budapesti CPAC, rá tudunk döbbenni arra, hogy bár egy óceán választ el minket, a kommunisták itt is és ott is ugyanazokkal a módszerekkel akarják magukat végighazudni az igazsághoz, a normalitás jegyében adott közös konzervatív válasz politikai hatása, akciórádiusza annál nagyobb lehet. A következő időszak európai választásai kapcsán pedig szerintem kifejezett morális pluszt adhat a hazai, de talán más országok jobboldali táborának, ha tudatosul, hogy mi már nem egyedül állunk ott a viharban, a tengerentúlon nemcsak diplomáciai, de politikai szövetségeseink is vannak. Együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség.

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója

– A napokban lesz fél éve, hogy beiktatták hivatalába Joe Biden elnököt, és ezzel liberális kormányzás van az Egyesült Államokban. De a mostani dallasi CPAC mintegy bizalmi szavazás volt Donald Trump, az előző, republikánus elnök mellett. Hogyan látja az elmúlt fél évet az amerikai kultúrharc szempontjából, miben látja a konzervatív kihívást 2021–24-re?

Az amerikai jobboldal egyszerre van jobb és rosszabb helyzetben, mint a magyar vagy az európai. Az ugyanis tény, hogy ott a „poszt-posztmodern” jobboldali ébredés már korábban megindult, már Ronald Reagan alatt, és a konzervatív, republikánus hálózatok, körök, a politikai infrastruktúra nagyobb hagyományokkal rendelkezik. Másrészről viszont a liberális ideológiai nyomás is erősebb, akár az egyetemi szférára, akár a szórakoztatóiparra gondolunk, és a lényegében hosszú évtizedek óta a liberálisok által uralt szövetségi „mély állam” is sokkal durvább és betonbiztosabb hatalmi gépezet, mint a brüsszeli eurokrácia. A Black Lives Matter (A fekete életek számítanak, BLM) fizikai és verbális agressziója nyomán a polkorrektség még fojtogatóbbá vált, a cancel culture (eltörléskultúra), a libsi fősodortól eltérő vélemények elhallgattatásának mechanizmusa még erősebb lett. Ezt Biden hivatalos szintre is igyekszik emelni, például úgy, hogy a demokratáknak kedvezően akarja átírni a választási szabályokat. De itt is az látszik, amire korábban utaltam: a szivárványszínben egyneműsített felszín alatt mozog a mély. A Donald Trumpra leadott 74 millió voksot nem lehet meg nem történtté tenni, és jelenlegi mérések szerint a 2022-es időközi választásokon nemcsak a szenátusi, de a képviselőházi többséget is visszaszerezhetik a republikánusok. Az, hogy a demokrata adminisztrációt lekössék a belpolitikai kihívások, és ne azzal foglalkozzanak, hogyan tudnak beavatkozni a jövő évi magyar választásokba, nekünk is érdekünk.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.